Erőszakos szexpartnerrel volt már dolgod?

#10, kedves reagáló, szerintem érdekes a kérdés, ami felmerült benned, engem érdekel a pszichológia, és valóban, esetemben is van pszichés utóhatása.

Amit felvetettél, arról az a meglátásom, egy adott erőteljes, akár traumatikus esetmény vagy az egyik végletet okozza, vagy a másikat.

Mivel ugye nem valamiféle semleges hatásról, eseményról van szó.

Sokan belekötnek sajnos, Freud meglátásaiba, pedig ismert meglátásainak java része szerintem tök logikus, csak ő ugyebár sajnos nem vizsgált sose gyerekeket, csak felnőtt páciensei eseteiből következetett a gyerekkora, azonban Jung már gyerekeket is vizsgált. Első között írt Freud például a pszichés fixációkról, amelyek szintén vagy az egyik, vagy a másik végletet okozzák, pl orális pszichés fixáció esetén vagy "szájmániássá" válik kamaszkorra, felnőttkorra az illető (dohányzás, ivászat, orális szexra erős vágy stb), vagy undorodni fog azoktól. Anális pszichés fixáció esetén meg a piszkokkal járó dolgokat imádni fogja az illető (pl anális szex), vagy fordítva: kifejezetten tisztaságmániássá válik, az anális szextől udorodni fog. Satöbbi.

Bár léteznek kombinált esetek is.

Pontosan így van tehát, amire utaltál. Kisgyermekkori anális erőszaknál például valaki egy életre utálni fogja az anális cselekményeket, anális szexet, és/vagy szagérzékennyé is válhat (habár azt számos más tényező is okozhatja), és akár tisztaságmániássá válhat, esetleg hipochonderré is.

Vagy a másik végletbe esik, ahogy kamaszodik, felnőtté válik: rendetlenné válik, és/vagy elhanyagolja önmagát, a környezetét, és/vagy remegni fog az anális szexért, annyira imádni fogja. Extrém esetben kakifétis.

Akit orálisan erőszakoltak meg kicsi korában, ő pedig vagy undorodni fog a szájas dolgoktól, vagy imádni fogja. Ez esetben is lehet többféle kombó, egyéntől függően. Vagy lesz pisifétise, vagy nem, vagy imádni fogja az orális szexet, vagy undorodni fog ettől, vagy dohányos lesz, vagy undorodni fog ettől.

Számos kombó lehet, persze az adott tényezőt kiválthatja más is. Pl van, aki imádja az orális szexet, miközben sose dohányzik - na de utóbbi oka egészen más is lehet, pl a füst zavarja nagyon az illetőt. Mégis, a pszichés orális fixáció okozhat függést a dohányzás terén, de akár az ellentétét is.

Tinikorban és felnőttkorban a trauma hatása arnyosan enyhébb, de függ az elkövetés módjától is.

A lényeg tehát az, hogy a pszichológusok szerint -és ahogy látok más eseteket, többnyire aszerint is- valamelyik véglet alakul ki, trauma hatására.

Sőt, tinikorban / felnőtt korban egyik végletből áteshet a zeygén a másikba akár.

Szóval semleges nem marad az analógia, sem pedig enyhe jellegű.

Ami történt velem, annak köze van ahhoz is, hogy érdeklődöm a pszichológia iránt valamelyest, és szerintem ahhoz is, hogy biszex férfivá váltam, és élvezem uni/passzívként főleg a passzív szerepet, élvezem, hogy örömet okozhatok egy férfinak - az én esetemben ez, részben (szerintem) egyfajta tudatalatti kompenzálás.

Tehát ami gyerekkoromban rémülettel töltött el engem, felnőtt koromban örömmé vágyom transzformálni.

Ez egyfajta szembenézés részemről.

Nekem az a gyanúm, hogy evvel szemben a másik végletbe esők (tudat alatti hatásra) menekülő alkatok lehetnek, legalábbis ilyen szempontból.

Én viszont általában -helyzettől függően- szembenéző, problémamegoldó attitűddel rendelkezem, habár önmagában ettől még nem fog megoldódni a gyerekkori traumám feldolgozása, viszont könnyebben elviselem annak pszichés terhét ilyen módon, hogy szembenézek evvel rendszeresen.

Huszonéves koromig (ahogy írtam is erről itt) fogalmam se volt a traumámnak a trauma mivoltáról, mivel az érzelmi vonatkozásai tudatalá süllyedtek, így az eseménysor ahányszor csak eszembe jutott huszonéves koromig, bagatellizáltam, azt hittem, "valami birkózás volt valami bébiszitterrel talán". Később tudatára ébredtem az elnyomott érzelmi vonatkozásoknak és megértettem az összefüggéseket erről.

Az emberi tudat nagyon különösen működik, a pszichológusok szerint mindenkire jellemző legalább 1-2 esetben az önbecsapás, mint nálam, holott rám -máskülönben- egyáltalán nem jellemző. Viszont a traumám elég erős volt ahhoz, hogy ilyesmit még nálam is létrehozzon...

Utólag elképedek azon, a kisgyermekkori tudat alá fojtás milyen trükkös, hiszen később, amikor értettem, mi az a szex, akkor se ébredtem rá tudatosan, hogy engem kicsi koromban megerőszakoltak... Pedig az eseménysorra mindig is emlékeztem. Valahogy a tudatom kimagyarázta magát: "velem ilyen nem történhetett meg... biztos birkóztunk... biztos csak megpusziltam a bácsit", és ehhez hasonlók.