Mit kellene tennem?

Nem tudom eldönteni, hogy provokálni akarsz, vagy pszichológusra lenne szükséged.

Ha ez ismét egy kérdésnek álcázott homofób megnyilvánulás, akkor b@szdmeg, de ha komolyan gondoltad, akkor tényleg szakemberrel kéne ezt megbeszélni, mert komoly mentális problémát okoz számodra a szexuális orientációd. Addig viszont semmilyen kapcsolatba ne kezdj se lánnyal, se fiúval, mert mindketten sérülni fogtok.

Azért itt van több verzió is. Például tudod, hogy minek tartod magad? Meleg vagy, vagy bi? Ha melegként ilyen alibi kapcsolatban gondolkodsz, nem csak magadnak hazudsz, hanem a lánynak is aki beléd szeret és valószínűleg nem lesz szép vége. Biként ez egy teljesen járható út lehet, hogy találsz magadnak egy lány párt, aivel tud működni a dolog, néhány lány, fiú után.

Erkölcsi, társadalmi normák, elvárások, vélemények...

Ezek közül vannak hasznosak és szükségesek, amik a mindennapi élethez szükségesek. A vitákat ugye nem bottal rendezzük, nem lopunk, csalunk, köszönünk a boltban, átadjuk a helyet a buszon a rászorulóknak stb.

Nyilván a világban a férfi-nő felállás az általános (direkt nem a normális szót használtam), társadalmilag is elfogadottabb, szerintem innen ered, hogy "nem látom rendesnek a melegeket". Normálisak és görények egyaránt vannak férfiak és nők, melegek, bik és heterók között is, ez valószínűleg független attól, hogy kivel szeretnének ágyba bújni.

Itthon nekem személy szerint soha nem volt problémám abból, hogy meleg vagyok. Teljesen átlagosan öltözködöm, nem provokálok senkit, megválogatom a barátaimat és akikkel dolgozom. Meleg helyen belém soha nem kötöttek, hetero helyen sem szerencsére. Akik szivárvány színekbe öltöznek talán hamarabb bevonzzák a balhét.

Kapott bántalmazások, vélemények esetében sem mindegy, hogy kitől származnak és mennyire lényegesek. Akiknek nagyobb befolyásuk van az életedre, ott érdemes odafigyelni, hogy mik a körülmények, számba venni, hogy hogyan érdemes viszonyulni a helyzethez. Például egy homofób, nem túl intelligens bántalmazó családban nem vessződék az előbújással hanem lelépnék ahogy lehetőségeim engedik.

Suli, munkahely lehet necces, de az elsőnek vége lesz, a másodikból meg lehet keresni másikat. Támadási felületet itt sem érdemes nyújtani, a minimumot el fogják várni és van fontosabb dolguk is, mint akikkel ágyba akarsz bújni.

A buszon bámészkodók, régi sulis társak, frusztrált szomszéd és még sokan mások véleményét akkor is megfogod kapni, ha nem kéred, annyit is ér általában. Itt sem érdemes lázadni, provokálni.

Egyszóval érdemes megválogatni az elején kikkel, hogyan osztod meg a kis titkodat, ha megosztod.

A rövid bevezető után még elmélázhatnánk az élet értelmén, de eddig ebből annyira jutottam, hogy érezzük jól magunkat, élvezzük ésszel amit tudunk az életből kellemes emberekkel körülvéve, anélkül, hogy mások életét veszélyeztetjük, leromboljuk, zavarjuk és lehetőleg ne legyünk po:csfejek közben.

Szóval, hogy mit csinálj azt majd te eldöntöd. Nehezebb döntések esetén érdemes, akár gondolatban is fogni egy papírt, középen hosszában elfelezni, egyik oldalra felírni az előnyöket, a másikra a hátrányokat és elmélázni rajtuk.

Nem tudom mennyire próbáltál ismerkedni, vagy milyenek az adottságaid. Ha egy germán félisten vagy akkor viszonylag könnyen tudsz válogatni a jobbára felületes emberek közül (meg a nem felületesek közül is, csak találd meg őket). Mivel én csak átlagos vagyok (szerencsére nem kifejezetten visszataszító:)) így macerásabbnak találom az ismerkedést, főleg azt a totális érdektelenséget, ha nem dagadó izmokat tolsz már a szájába a profilképeddel, bár ettől még lehetsz germán félisten, nem fogja megtudni. :) írom úgy, hogy azért ismerkedtem első mondatra kép nélkül germán félistenekkel is.

Szóval itt a nyár, egy jó fejnek tűnő sráccal randizgatsz. Ha ez nem jár különféle mély konfliktusokkal én a magam helyében élvezném a lehetőségeket.