Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megéri küzdeni? (hosszú történet)
Sziasztok!
A volt párommal körülbelül 1 hónapja mentünk szét, egy hete, hogy elköltözött tőlem.
Több évig voltunk együtt. Az elején minden tökéletesen alakult köztünk, ahogy mindenhol lenni szokott. Fél év elteltével jöttek a kisebb-nagyobb problémák, volt amit megbeszéltünk, de volt ami felett csak elsiklottunk és később új probléma adódott ezekből.
Úgy gondolom, hogy leginkább az én viselkedésem váltotta ki nála ezt a lépést. Én személy szerint otthon ülős típus vagyok, nem sok helyre szoktam eljárkálni. Ő pedig ennek szöges ellentéte. Próbáltam magamon változtatni, hogy ne legyek antiszociális ennyire (mert tudom, hogy ha vele vagyok vagy csak egyedül ez sehogy sem jó rám nézve), viszont bármikor változást ígértem (akkor komolynak gondoltam és fejben tudtam, hogy változtam), de most beláttam, hogy ezek csak üres szavak voltak.
Rájöttem arra, hogy mit is veszítettem, hogy akit szeretek csak egy érintésre volt tőlem, nekem pedig csak egy kis végleges változást kellett volna elérnem és akkor nem itt kötünk ki.
Mióta elköltözött minden nap beszélünk. Elmondta, hogy szeret, de nem tud velem együtt élni (most biztos nem, később pedig nem tudja) a több évnyi felgyülemlett problémák miatt. Tegnap ott voltam nála, megölelt, megpuszilt, teljesen úgy viselkedett, mint aki tiszta szívéből szeret, de ennek az érzésnek nem akar engedni. Mintha visszafogná magát teljes mértékben. Elmondta, hogy van egy másik ember, akit elkezdett már kedvelni és lehet megpróbálná vele. Hiába próbálom neki megmutatni, elmondani, hogy én teljes mértékben átgondoltam az életemet és én boldoggá tudom tenni, de nem tud nekem hinni, mert nem bízik bennem.
Úgy gondolom több évnyi közös döntést, jó emléket ilyen hamar nem kellene eldobni. Tanultam nagyon sokat a hibáimból. Megértem azt is, hogy bízni nem tud bennem, de úgy gondolom és úgy érzem, hogy amit szeretne, meg tudnám neki adni. Szokták persze erre mondani, hogy késő bánat. Viszont olyan ember vagyok, hogy akit megszeretek, azért harcolni tudok a végtelenségekig.
Szerintetek megéri küzdeni érte? Megéri végigcsinálni ezt a hosszú utat, hogy egymás iránt érzett szeretetünk kiteljesedjen és végre minden jól alakuljon?
Én képes lennék rá tudom és érzem.
Tapasztaltként mondom, hogy ne inogj meg.
Már egyszer én is megtettem, sokkal rosszabb lett a folytatás...
Azóta vallom,hogy nem érdemes újrakezdeni....ez fáj,de hidd el, nem szabad !
Engedd el. Tudom nehéz, de oka van qnnak amiért nem működött és az ember hiába próbálja, nem tudja megváltoztatni az alapvető tulajdonságait. Elnyomhatod, de nem fogod tudni teljesen megváltoztatni.
Csak olyan dolgot eröltetnél magadra ami nem te vagy. Most a régi szép emlékek, az hogy ismét egyedül vagy és az hogy megint kereshet az ember magénak mást aa ami miatt vissza vágysz hozzá.
Nehéz tudom. Én is beleestem anno egy srácba, de ö nem viszonozta és úgy érzem hogy az én hibám. A mai napig visszavágyok hozzá, hiányzik és reménykedem abban hogy ujra összejövünk, de valahol tudom hogy az már nem lenne ugyan olyan.
Nehéz, rohadt nehéz ez. De el kell engedned.
Most próbáld a felszabadult részt az életedben valami másra fordítani. Sport, új hobbi, önfejlesztés. Tűzz ki magadbak egy célt most amit el akarsz érni. De ne az ö visszaszerzése vagy egy uj kapcsolat legyen.
Valami olyan ami független ezektől, de ha eléred több leszel.
Tusom milyen szar ez, de túl leszel rajta. Erös vagy, és ezáltal mégerösebb leszel! Kitartást!
Jó kérdés... anyám szokta mondani, hogy felmelegítve a töltött káposzta a jó.... a többi dolog nem.... beleértve a szerelem is...
Én is számtalan dolgot elengedtem.... 30 éves vagyok... talán vár rám még valaki..
Volt, hogy én is bedőltem 3-szor is netes kamusoknak hosszabb 1 éven át..
Voltam én is reménytelenül szerelmes egy másik melegbe..
Volt, hogy én is próbáltam randizni, de a randi vége abba maradt érdemi dolgok és folytatás nélkül...
Volt, hogy vak voltam a szerelemre, az értékre és előtte lecsapták a kezemről..
Volt,hogy potenciális partner jelölt melynek lehetséges folytatását már sose fogom megtudni, hogy mi lett volna, tragikusan fiatalon hunyt el...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!