Melegek! Megválaszolnátok néhány kérdésemet?

1 nem szeretem a focit,de az úszást igen.

2 szoktam és nincs vele bajom

3 persze

Bocs #11 vagyok

4 külföldön élek

5 mindenről, de nincs sok barátom

1. Nem rajongok érte, nem szoktam nézni, nem követem. Nem igazán értem, hogy mi értelme van neki. Az tiszta, hogy valaki miért szeret sportolni, egészséges, feltölt, aktív kikapcsolódás, de hogy minek bámulni, ahogyan valaki más sportol? Nekem rejtély.

2. Vállalni nem, de megcsinálom, ha képes vagyok rá. Nem tudom, pl. állatgondozás (lovak) annak számít?

3. Nincsenek barátaim.

4. Mindkettő.

5. 3. pont

"de hogy minek bámulni, ahogyan valaki más sportol? Nekem rejtély."

Vannak kifejezetten olyan sportok (esztétikai sportágak), amiket egyszerűen csak jó érzés nézni, mert esztétikai élményt nyújt a látványuk. Ezeknek a sportoknak a közös jellemzője, hogy a mozgások kivitelezésének a szépségén, az esztétikáján van a hangsúly. Ilyenek pl. egyes vízisportok, a szinkronúszás, a torna, a ritmikus sportgimnasztika, a versenytánc, a rúdsport, a műkorcsolya, a jégtánc, az akrobatikus rock and roll vagy a már korábban említett műugrás és toronyugrás is.

Más sportokat (pl. a látványsportokat /6 sportág tartozik ide: a foci, a kosárlabda, a kézilabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong/) viszont azért nézi az ember örömmel, mert a sport szeretetének összetartó ereje van. Jó érzés a közös szurkolás öröme, a közös szurkolói csapatba tartozás érzése, jó érzés megosztani egymással a közös örömöt, vagy akár a csalódottságot, bánatot is. Olyan ez, mint a közös hobbi. Az ember szívesen találkozik, ismerkedik olyanokkal, akik hasonló dolgok iránt érdeklődnek, mint saját maga. A sport "bámulása" is ilyen identifikáló erejű lehet, főleg, ha többen "bámulják" egyszerre és közösen szurkolnak. :) Mondom ezt úgy, hogy én pl. nem szeretem a focit. :)

(A #8-as voltam.)

#13 #14

A focit a legtöbben (én is) a versengés izgalma miatt szeretik. Azonosulunk egy csapattal, és győzni akarunk. Ha nyerünk, napokig boldogabbak vagyunk; ha kikapunk, hosszú időre el vagyunk kenődve.

Számomra csak sokkal később tűnt föl, hogy a foci egyben mennyire esztétikus is. Nagyon is harmonikusan mozognak a játékosok, és a mozdulatokban sokszor kecsesség, finomság is van. Ráadásul többnyire maguk a játékosok is szépek, "természetesen" kisportolt testük van.

#15,

Szeretem a válaszod, jó érzés olvasni, még ha nem is érzem át ezt az érzést a focinál, amit te. A röplabdánál már igen. :) A versengés izgalmát, a győzni akarást értem.

Viszont van egy kérdésem: amikor focit nézel és azt írod, hogy mennyire esztétikus, mennyire harmonikusan mozognak a játékosok, a mozdulataikban kecsesség és finomság is van (egyébként a fociban én pont ezt nem látom, de ez személyes vélemény), a játékosok milyen szépek, akkor ezt pusztán esztétikai oldalról közelíted meg, vagy van mögötte szexuális tartalom, szexuális vonzódás és vágy is? Tehát a sport esztétikája tetszik szexuális vonzalom NÉLKÜL, vagy maguk a sportolók vonzanak szexuálisan?

(#8 #14)

1,focit nézni nem.

Mozgás sport igen.

2,előfordul, de nem abból élek.

3,20éves koromig csak lány barátaim voltak, ma már nem fiúk vannak többségben heterók.

4,Pestmegye

5.minden, kivétel qvantum fizika.

1. Nem szeretem a focit, szerintem

unalmas

2. Nemigazán. A munkám sem

megerőltető.

3. Igen, van több lány barátom is.

4. Vidéken.

5. Sok mindenről, általában nem egy

adott témáról, hanem csak úgy

ami jön.

1) Játszani nem szeretem, nézni szoktam időnként (Eb, vb főleg), régebben gyakrabban

2) Max ha a ház körül kell valamit csinálni, egyébként nem, szellemi munkát végzek

3) Nem, nincs igazán lány barátom, nem is volt sose

4) Vidéken

5) Ami adja magát, napi dolgok, kivel mi történt, élmények stb. De szoktam pl közéletről, politikáról is

#16

Olyan értelemben nincs ebben szexuális vágy, hogy mondjuk focistákra el tudnék élvezni vagy fölállna a farkam egy meccsen. :) De az esztétikai élményhez hozzájárul, hogy fiatal férfiak játszanak. Némelyik kifejezetten vonzó jelenség.

Egyébként ilyen szempontból nálam is a műugrás viszi a prímet...