Mit csináljak a párommal?

Sziasztok!

Bocsánatot kérek, amiért nem reagáltam előbb. Általában így estefelé kerülök úgy gép elé, hogy nem dolgozom rajta.

Hát... Most nagyon őszinte leszek hozzátok, itt két válaszoló írta, hogy előfordulhat, hogy bejön neki az öcsém. És erre már gondoltam én is. Egyrészt feltűnően bunkóbb vele, ha épp mutatósabban öltözik, ami jobbára feszülős és rövid ruházatot jelent. Aztán ott van az, hogy mikor bemutattam neki, akkor olyan vörös volt, mint a málna. A többi családtaggal pedig nem. Ezt mondjuk még írhatom annak a számlájára, hogy mindig nagyon kedvesen, mosolygósan mutatkozik be mindenkinek, és az öcsém kedvességben nem ismer határokat. :)

Sok embernek meg nagyon szokatlan, hogy valaki tényleg olyan mérhetetlenül kedves, mint ő. Aki feszülten megy oda hozzá, két perc múlva garantáltan jókedvű lesz. :)

Nálam is az van, hogy ha már több a soknál, és átmegyek hozzá egy kávéra, és pár perc után mindig nagyon jól érzem magam.

Mármost akik nem szoktak hozzá, hogy nála a kedvesség nem műdolog, hanem tényleg a személyisége része, annak ez nagyon fura lehet. Ezért itt nem tudom, hogy melyikről lehet szó. Kicsit azért vörösebb volt, mint érthető lenne, ha ez lett volna az oka. :D

A dolog vége az lett, hogy beszéltem a párommal. Nem adtam ultimátumot, nem hordtam le, hanem tényleg ahogy itt többen is írták, szimplán megkértem, hogy ne legyen ekkora bunkó vele, mert ő a testvérem. Aztán itt jött a csavar. Ráírt Messengeren, hogy alkalmas-e neki, hogy átmenjünk. Átmentünk. És a köszönés után, még le se ültünk, azzal kezdte a mondókáját, hogy bocsánatot kért tőle.

Ezt egyelőre nem tudom hová tenni. Majd meglátjuk, mi lesz. De ebből rövid úton szakítás lesz, mert ha csak tényleg bejön neki az öcsém, és a közelében akar maradni, akkor nem én kellek neki, és nem fogok kellékszerepben vegetálni. Ha egyszer bejön neki, akkor legyen már bátorsága odaállni elé, szerintem elég jelét adta, hogy nem egy harapós srác.