Miért utálom ennyire?

A sulinkban a kilencedikes kis ringyók rögtön rámásznak a dákókirályokra és a folyósón smárlonak eszeveszettül, én meg undorodom még egy csók vagy puszi tényétől is, pedig lenne kivel. (Minden irányból pasik vesznek körbe, az osztály fele már felnőtt pasikból áll) Az is baj, hogy nekem csak az olyanok jönnek be, akiknek a lánya lehetnék, de már ez is mindegy, mert a saját koromban se vetik meg a szexet se a csajok se a pasik. Volt már hosszabb kapcsolatom, de ott is csak azért csináltam, mert elvárta a másik fél. Nem értem miért utálom és undorodom tőle, mert a tizennyolcas csajok(mint én) már fűvel-fával dugnak. Az éretlen kisfiúkat(mint korombeli srácok) el se bírom képzelni még egy ártatlan randira se a közelembe. És nem értem, ha a legalább harmincasokat szeretem, akkor miért van bajom a nemi élettel? Ha az ilyenekbe tudok beleszeretni, akkor hogy lehet, hogy undorodom ettől? Felnőtt férfinak kell a szex, én meg felnőtt nőként mint egy hatéves, elhányom magam a gondolatától is.