Férfiak, volt már olyan, hogy alkalmatok lehetett volna lefeküdni egy nővel, vagy legalábbis közel álltatok hozzá, de nem tettétek meg és utólag megbántátok, hogy akkor nem éltetek a lehetőséggel?

Nekem van egy képzeletbeli nagy falam, dugig áthúzott strigulákkal, hogy hány nővel hagytam ki a lehetőséget (mert foglalt vagyok).

Kb. 10 ilyen volt, hogy én nem éltem a lehetőséggel, a legutóbbi éppen tegnap este. Viszont egyiket sem bántam meg. Mindnek megvolt az oka, hogy miért nem. Foglalt voltam, a másik volt az(volt amelyik a testvérem felesége volt), túl részeg voltam, szimplán nem volt elég vonzalom, vagy szélsőségesként mikor szerelmes voltam a lányba, de ő semmit nem érzett irántam, így számomra abban az esetben értelmetlen lett volna.

Igen, sőt, olyan is volt, hogy egy lány szeretett, járni akart velem, én pedig leszartam. Utána, mikor évekig nem volt senkim, a hajam téptem emiatt, ráadásul a lány azóta boldog kapcsolatban van mással, és még szebb lett...

Volt! Több is. Ahogy mondani szokták, a túlvilágon majd az orromra húzzák!

Nagyon bombázó aszonyka volt, két alkalom is lett volna, de az egyik legjobb kollégám a férje.Sokszor örülök, hogy nem tettem meg, néha meg ott dolgozik bennem a kisördög, hogy miért nem !?

Volt többször is, és mindig bánom hogy olyan balfék voltam!

Volt sajnos.

Nem volt ilyenben részem még, de lehet nem is lesz.

Ne is mondd!!! Bizony volt... Minden egyes alkalommal azért csúsztam ke róla, mert nem vettem észre a jeleket/utalásokat, és néhány hónapra, vagy évre rá kattant be hogy báááz, de pancser vagyok...😂 Rendesen fáj... Mistanában is volt egy kihagyás, de az egyértelmű volt. Haza mentem meglátogatni édesanyámat hosszú idő után, és találkoztam egy lánnyal is akit már nagyon régen nem láttam, de mindig is jóban voltunk, és élek a gyanuval hogy még tetszünk is egymásnak. Amikor összefutottunk, beültünk egy kocsmába sörözni, amiből egy hajnalig tartó beszélgetés lett, és a sokadik sör után iszonyú éhesen nekiindultunk táplálék után nézni, amikoris eszembe jutott hogy édesanyám kacsát készített vacsorára amire egyébként a beszélgetés végett haza sem mentem. Ígyhát félrészegen felhivtam anyám hogy ne haragudjon hogy nem értem haza, de elbeszélgettük az időt, de mostmár elindultam haza, sőt viszek egy vacsora vendéget is, ugye nem baj??? Nem volt baj☺️😉. Hazaértünk, elkeztünk zabálni, anyukám nyugovóra tért mert már ilyenkor hajnali 2 lehetett, rengeteget nevettünk, és mikor minden elfogyott ideje volt nekünk is nyugovóra térni és felajánlottam hogy megágyazok neki szívesen a szobámba ha szeretné, vagy hazakisérem, láttam hogy hezitál, nem volt kedve hazamenni, de mivel nem válaszolt, ezért én udvariasságból megismételtem hogy szívesen hazakísérem miközben monta hogy nekem minde’..., de mivel a szavamba vágott volna nem fejezte be, hagyta hogy én fejezzem be a mondatot, és annyit reagált rá hogy, rendben. Hazakisértem hát és elköszöntünk. 100%osan biztos vagyok benne hogy ezt kihagytam, a napnál is világosabb volt mind2őnk szándéka, az a durva hogy még én is akartam, mégsem léptem... De jól éreztük magunkat és találkozunk még😉.