Maszturbálnak az Apácák? Ha igen, akkor mire gondolnak közben?

"Azért ROSSZ SZÓ az ÖNZÉS,mert ez bűntudatot kelt..."

Ha valakiben ez bűntudatot kelt, az annak a problémája. Dolgozni kell ezen. Erre vannak a lelki gyakorlatok...

Az szó az csak szó. Kinek mit jelent az eléggé széles sávban változhat. Ha te rossznak érzed, az a te értelmezésed, de mivel te kérdeztél, inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy a válaszadók hogyan értik azt, amit időt és fáradságot nem sajnálva Neked próbálnak elmagyarázni.

"Az Isten szereti az embert,és nem kárhoztat engem ha például ma este maszturbálok férfiként. A papok is csinálják,csak ilyet nem szabad mondani,mert ő a nagy tiszteletű pap."

Azt már nyilvánvaló, hogy téged most éppen az apácás pornó izgat fel. Ezért senki nem ítél el, ezért felesleges nyilvánosan magyarázkodnod. Más fantáziájára vagy kíváncsi, keres olyan irodalmat vagy honlapokat. Felesleges kérdésnek álcázott dolgokkal másokat heccelni, majd leszólni.

" ki is a nagyobb bűnös ?! Én aki a szobám félhomájában maszturbálok egy szép nőre gondolva,és ezzel nem ártok senkinek ! Vagy az a pap aki gyermekeket ront meg ?! "

Nem az a kérdés, hogy ki a nagyobb bűnös. Attól nem leszel kevésbé ha más nagyobb bűnt követ el. Attól nem leszel jobb, ha találsz nálad rosszabbat. Ez az önámítás a "bűn", mert csak fecsérled azt ami adatott.

Ismered-e a tálentumos példázatokat? Ha nem is hiszel Istenben, idővel rájössz, hogy tehetségünket kihasználatlanul hagyni az a legrosszabb, amit az életünkkel kezdhetünk.

Nemzőképességed tested energiáiból merít. Szellemi és fizika teljesítményed véges. Ezeket apasztod magod szórásával, ahelyett, hogy hasznos dolgokra fordítanád... és még az idődet is pazarlod.

Az egészségügyi szempontból nem az önkielégítés az egyetlen kezelési módja a túltengő libidónak. Igaz keresztény körökben legfeljebb lelki gyakorlatokat ismernek erre, ami nem tudom mennyire segít a testiség magasztalásával túlfűtött hétköznapjainkban.

A jógában találhatsz gyakorlati technikákat nemi vágyaid átirányítására.

Utolsó, az a legigazabb, hogy más akármilyen szintű bűnössége nem mentesít a sajátom alól. Ezt én is mindig mondom. Aki ilyenekkel érvel azokkal olyan alapvető hozzáállási probléma van, hogy nagyon nem is fog változni az életben. Örökre mérhetetlenül önző marad. Ez most nem egy vallásos gondolat. Az ember személyiségének ezen vonulata teljesen független a vallástól.

Az általános mondás, hogy nincs nagyobb bűn mint az elpocsékolt tehetség viszont szerintem nem igaz. Elve minden relatív. Mit mondunk tehetségnek és mit hasznos tehetségnek? Van amikor ennek kivitelezése adott környezetben ártalmas. De ez most hosszú lenne.

A "magod szórása" okfejtés is nagyon hibás. Az magától is ürül és arra semmilyen gyakorlat nincs, hogy megszüntesd. Maximum az adott időben lévő energia veszik csak "kárba". De ha örömet okoz, ráadásul úgy, hogy nem is más kárára, úgy viszont nem tekinthető elpocsékolt energiának. Bármi mást amit saját maga örömszerzésére fordít energiát az ember, akkor az is pocsékolás. Ilyen alapon, akkor éljünk teljesen aszkéta életet és csak a legfontosabb gyakorlati dolgok kivitelezésére fordítsunk energiát! Vagyis legyünk gépek!

#25

A "magod szórása" okfejtés is nagyon hibás.

" Az magától is ürül és arra semmilyen gyakorlat nincs, hogy megszüntesd."

Próbáltad?

Maximum az adott időben lévő energia veszik csak "kárba".

Maximum? Az élet adott időben meghozott döntések és megélt pillanatok sorozata. Nincs különbség köztük. Ami kárba vész az kárba vész mindegy mikor, ha úgy is tűnhet, hogy az a pillanat másra nem is lett volna jó. A pillanatok ugyanis egymásra épülnek. A tetteknek következményeik vannak: az "adott időben lévő energia" hiánya befolyásolja a következő pillanatokat, tetteket stb...

"De ha örömet okoz, ráadásul úgy, hogy nem is más kárára, úgy viszont nem tekinthető elpocsékolt energiának."

????!!!???

Mi köze ennek más kárához? A saját károd nem elég? A pillanatnyi öröm nem váltja ki a későbbi következményeket, amelyek szigorúan véve nevezhető kárnak. A sok vodka is okoz örömet, de másnap örülsz, ha szombat van és nem kell teljesíteni semmit... Attól az a szombat még kárbavész: szarul érzed magad, embertársaidat inkább kerülnéd és nem is vagy jó társaság.... és az agyad sem lett nagyobb stb...

"Bármi mást amit saját maga örömszerzésére fordít energiát az ember, akkor az is pocsékolás."

Nem. Önmagunk fejlesztése, önmagunk megismerése is örömöt okoz, sőt...! És az nem pocsékolás. Ezért vagyunk itt. Ez az egyetlen értelmes időTÖLTÉS.

" Ilyen alapon, akkor éljünk teljesen aszkéta életet és csak a legfontosabb gyakorlati dolgok kivitelezésére fordítsunk energiát!"

Az sehol nem mondtam, hogy soha ne lehetne elengedni a gyeplőt. Én a következményekről beszéltem. A mérték sokat számít.

Nem az önmegtartóztató, önmagával tisztában lévő ember a gép, hanem az aki észre sem veszi, hogy amit gépiesen tesz azt csak a vágyai súgják. Ez utóbbival meg a legnagyobb gond, hogy a vágyak forrását sem vesszük észre. Azt hisszük, hogy az valami, ami belülről fakad. Pedig kis odafigyeléssel könnyen észrevehető, hogy 90% kintről, mások érdekei mentén érkezik.