Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nagyon gáz, hogy 19 évesen még csak nem is csókolóztam?
Írok magamról pár infót, hogy kicsit jobban átlássátok a helyzetem. Kezdeném azzal, hogy nagyon visszahúzódó típus vagyok, nem igazán szoktam keresni más emberek társaságát. Van 1 nagyon jó barátom, de vele sem szoktam eljárni bulizni meg ilyenek. Továbbá még szüleimmel és öcsemmel lakok, egy kisvárosban. Szóval még ha lett volna is olyan lány akivel egymásra hangolódunk, sem tudtunk volna hova menni, ha csak nem őhozzá. Igazából ezek alapján kitalalhattátok már, hogy kapcsolatom sem, és bármiféle testi kapcsolatom sem volt lánnyal. Tudom, hogy ritka eset vagyok ebben a mai világban. Azt is tudom, hogy vannak dolgok, amiket nem érdemes elsietni, de már vágyok az ilyen dolgokra, csak ugye személyiségeből fakadóan nehezen nyitok, nem hogy bármi többet is tegyek... Na szóval a véleményeteket szeretném kérdezni erről a helyzetről🙂
Ja és még valami fontos: nyár végén költözök fel Szegedre tovabbtanulni, és ott egyedül fogok lakni, abban bízok hogy ott majd kicsit kinyílik számomra a világ😅
Kedves kérdező, sajnálom, hogy ki kell ábrándítsalak, de nem árt ha tudod, hogy a szex nem olyan nagy was ist das mint amennyire sokan kiverik rá.
Igazából a legtöbbször sokkal több hátránya van annak, hogy legyen egy csaj akivel kefélhetsz, mint pozitíuma. Sok olyan dolgot kell teljesíteni, amik rengeteg energiádat, pénzedet és idődet emésztik fel, mindezt csak párt perc vélhetően jóra sikeredő kefélésért. Dehát mégis mindenki mindent megtesz... ilyen az evolúció, a gének mindenáron való fenntartása.
Az egyik haverom is anno középben végzős volt és akkor jött össze komolyabban az akkori barátnőjével. Volt szex, de utána szét is váltak. Ő mondta nekem, hogy igazából ez az egész szex egyáltalán nem olyan nagy durranás, mint ahogy azt egy szűz elképzeli.
Utána elment a pszichológushoz egy kis beszélgetésre, azt monda neki, hogy ő igazából nagy ívbe lesz@rja a barátnjőjét meg ezt az egész kapcsolatukat és ezen a szakításon egyáltalán nincs szerinte semmi rágódni való, hogy most depresszióba essen vagy ilyesmi. A pszichológus meg megmondta, hogy teljes mértékben igaza van. Ő pedig folytatta tovább az életét. Amikor az érettségi ballagás volt és volt a buli, akkor hajnalban az egyik lány ráírt, hogy jöjjön el hozzá (kancás volt a csaj). De a haverom ekkor épp otthon feküdt az ágyban, kinyomta a telefont és aludt tovább. Ennyi. Le kell sz@rni az egészet.
Ami engem illet rájöttem, hogy nem éri meg ebbe az egész csajozásba annyi időt, energiát és pénzt beleáldozni.
Ha az élet úgy hozza, hogy lesz valami, akkor lesz, de ha nem akkor nem. Én csak hagyom, hogy a hullámok sodorjanak arra amerre az áramlás folyik...
Kedves 11,
amiről te írsz, az messze van a nagyon nagy többség által tapasztalttól. Ez egy gyönge libidójú, őnző, a szerelmet hírből se ismerő, nagyképű fiúcska véleménye, nem több.
Mi, normális férfiak a szexet a szerelem beteljesüléseként, megunhatatlan élményként éljük meg, és a nővel nem foglalkozunk, hanem keressük a kedvét, mert attól érezzük jól magunkat.
Hogy a pszichológus igazat adott neki? Természetesen, talán azt mondta volna, hogy ezzel a mentalitással kösse föl magát?!
#11:
Hogy szarjam le az egészet, ha erre vágyok?!😅
#12
A szerelem az nem egy olyan hűde milyen nagy mittoménmicsoda, hogy megérje nekem annyi mindent beáldozni érte, az egész pusztán az agyunkban lejátszódó kémiai folyamatok összessége. Holmi neurotranszmitterekért én nem fogok a teljes énemet feladni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!