30 évesen szűz, akkor irány a prosti?

19: Sokkal inkább elhatározás, mint szerencse. Ha szerencse lett volna, akkor ugye bármikor megtörténhetett volna. Miért pont akkor, amikor összeszedtem magam?

#22: Igazán megható mese volt, csak éppen olyan, mint az indián síugró! Lehet, hogy van ilyen, csak k* nehéz elképzelni!

Azért mert negatólívan gondolkodsz

23: Én is így gondoltam. De nincs vesztenivalód! Egy időben én is itt picsogtam, hogy nekem miért nincs csajom. Hoztam a kifogásokat. Aztán elkezdtem dolgozni magamon. Nem könnyű, de nem is lehetetlen.

27: Először is ne mond, hogy utolsó próba! Mi lesz, ha nem sikerül? Felkötöd magad? Előtted az élet, hagyj fel az önsajnáltató mentalitással és az áldozat szereppel, mert ezeket mind te aggatod magadra. Hidd el, hogy elég értékes vagy. Fontos, hogy időnként kilépj a komfortzónából. Figyeld a lehetőségeidet. Ne rögtön barátnőt akarjál, hanem kezd élvezni az életet egyedül (erre mondtam én mindig régebben, hogy egyedül nem lehet élvezni az életet, pedig dehogynem :D). Kezdj sportolni valamit (én nem javasolnám a gyúrást, tőlem távol áll, igaz, hogy jó kinézetet lehet vele építeni, de inkább kiegészítőnek optimális valami olyan sport mellé, amit szívből szeretsz is csinálni.) Fontos, hogy járj el társaságokba. Szocializálódj. Pl. tanulj meg táncolni. Mindig valami értelmeset csinálj az idődben. Én amikor eljutottam arra a szintre, hogy aztán tök jól érzem magam a bőrömben, sőt, már arra sem lenne időm, hogy a barátnőmmel foglalkozzak, ha lenne, akkor adódott találkoztam a szerelmemmel, és mivel nem volt vesztenivalót, bepróbálkoztam. Aztán persze találtunk időt a közös együttlétnek :) Tehát először is legyen életed, érdekes életed, aminek ő is részese akar majd lenni. Utazz sokat, akár az országon belül is. De a legjobb a telekocsi rendszer, és ott is beszélgess. Jófej embereket ismerhetsz meg. Egy hétvége egy másik városban akár 5000 alatt is megvan, és ha tartalmasan töltöd meg, akkor életre szóló élményt nyújthat, amiről aztán tudsz majd beszélni. Hajrá!

Nem áll szándékomban felkötni magam. Ha nem jön össze, akkor folytatom az életem, ahogy eddig. Eljárok dolgozni, otthon tévézek, gépezek. Eljárni meg nem szoktam, mert nincs hova. Pár kocsma van erre, de az meg nem az énvilágom. Ami érdekelne, az meg messze van.

Remélem, a következő életemben lesz valakim.:(