Van olyan, hogy valaki senkinek se kelljen? Ti mit tennétek? (én már azon is gondolkoztam, hogy selejt vagyok, meg kellene halnom)

Én is nagyon sokáig azt gondoltam hogy senkinek se kellek, mire egyszercsak lett barátnőm. Nem tartott sokáig sajnos, nem is ez a történetem csúcspontja.

Ezután kitartóan próbálkoztam csajoknál de olyanoknak kellettem volna akik elkeseredettek mert egy férfinak se kellenek. Csúnyák is voltak, én se akartam szamár lenni ha nincs ló.

Eltelt 3 év és belefáradtam. Megismertem valakit aki külföldi és olyan jól kijöttünk hogy meghívott magához külföldre. Hosszas gondolkodás után igen mondtam a meghívásra és a spórolt pénzemet az utazásra költöttem.

Első külföldi utam volt, átrepültem az óceánt, csodás élmény volt és a lány élőben is egy tündér. Megszerettük egymást, összejöttünk, most ő utazik hozzám, jövőre én megyek de akkor már maradok is nála.

Adtam én elég esélyt magamnak hogy találjak egy nőt a környéken, végül hozzá sodort az élet de nem bánom :)

A tanulság hogy sose add fel, lehet hogy akkor találsz valakit amikor nem számítasz rá és ott ahol sose gondolnád. Sose gondoltam hogy nem magyar barátnőm lesz. Én csak a nyelvtudásom akartam fejleszteni ami sikerült is, de emellett lett egy barátnőm is :)

Nekem is hasonló a mentalitásom volt, egészem addig míg egyszer tényleg megpróbáltam végezni magammal, ami majdnem sikerült is. Csak ott voltak a barátaim mellettem és nem hagyták hogy elpatkoljak, hanem inkább kihívták a mentőket. Ekkor ébredtem rá, hogy talán mégis csak vannak olyan emberek akiknek kellek, fontos vagyok. Hogy valakinek egyszer úgyis kelleni fogok, akármilyen is vagyok, megtalálom a nagy szerelmet.

Gondolom a kérdésedben a szerelemre gondoltál, de a történetemmel arra akartam utalni, ha meg halsz, akkor nem biztos, hogy megtalálod a szerelmed. Úgyis kelleni fogsz biztos valakinek.

Végülis én munka miatt mentem el, nem mert annyira el akartam innét menni(azóta visszakerültem). Lehet hogy itt is sikerült volna olyan emberekkel találkozni akik barátként kezelnek, nem pedig kihasználnak. De mivel elég kis faluban lakok és nagyja részét a lakosoknak ismerem, tudom milyenek, így nem hinném. Az egyik előző válaszoló is máshol találta meg a párját. Szóval igazából nem ártasz magadnak ha valahol egy új életet kezdel. Nekem is máshová kellett mennem, hogy kicsit jobb legyen. Ugye írtam, hogy azóta hazajöttem, vissza ebbe a porfészekbe, de minden erőmmel azon vagyok hogy visszamenjek oda, abba a városba ahol albérletben voltam.

Új hely, új élet, új lehetőségek.