Nok! Egy hosszabb kapcsolatban ti, hogy tartjatok fenn parotok erdeklodeset irantatok?

Hm..Nos en a parommal nem kuszkodunk hasonlo problemakkal..Eleg csak ha egymasra nezunk es maris mindkettonk fejeben pajzan otletek tamadnak.:D

De termeszetesen szokasom ingerelni fantaziajat ha peldaul hosszu ideig munkaban van es en epp a varosban vagyok a kozeleben akkor meglatogatom.Esetleg teszek egy-ket celzast az esti szorakoztatasara..ilyenek.

Valamelyik nap pl. vasarolni voltam es mivel kozel volt a parom munkahelye ezert bementem meglatogatni az irodara,kedveskedve egy kis gyors ebeddel neki.Az ebed melle pedig egy masik zacsiba tettem neki egy kis izelitot abbol ami varni fogja este.(csipkes alsonemu, es a fulebe sugtam,hogy fel is volt probalva.) ;) Aztan mar csak o tudja,milyen kinok kozott huzta le a munkaido veget.:))

Nos igen..a fantazialasban nem szenvedunk egyikunk sem hianyt.:D

Apámék 25 éve házasok, és még mindig olyanok, mint a nyulak, éjjel-nappal csinálják. Régóta gondolkozom, minek köszönhető, de a legfőbb két ok lehet:

1. Rohadt jól néznek ki, erősek, egészségesek, tíz évet simán letagadhatnak (apám 55, anyám 45). Aki jó kondiban van és pozitív az életszemlélete, annak nem okoz gondot a szex sem fizikailag, sem fejben.

2. Amiért kislány koromban utáltam őket, most már inkább tisztelem: nekik mindig a párjuk volt az első. Egy csomószor előfordult, hogy ott hagytak minket egy hétvégére, vagy kettesben mentek el nyaralni. Amikor együtt voltunk, a legkirályabb szülők voltak, de nem hagyták, hogy a gyerekeik irányítsák az életüket. Pedig a hagyományos családmodell szerint amint megvan a gyerek, onnantól csak róla szól a szülők élete.

Reménykedem benne, hogy egyszer majd én is találok egy ilyen társat, de tartok tőle, hogy ez nagyon ritka.