Kihasznált, átvert, hogyan felejtsek?

18. szülinapi ajándékként elkezdhettem az egész jogsi-szerzést. Megvan a KRESZ vizsgám, meg az EÜ is. Szeptemberben elkezdtem a gyakorlati órákat. Igazából ez a része nem is annyira fontos. Az oktatóm egy negyvenes éveihez közeledő sportos, ápolt, jó humorú, kedves és türelmes pasas. Eléggé szimpatikus volt már az elején is, de egyre jobban kezdett tetszeni és rendesen belehabarodtam. Azt akartam hogy észrevegyen, mint nőt. Próbáltam csinosabban öltözködni, odafigyeltem a sminkemre, frizurámra, vettem egy rakás új parfümöt is. Úgy voltam vele, hogy bármit, csak észrevegyen már! Ez is történt, de ahhoz képest hogy én egy szűz, tapasztalatlan, felénk lányka voltam, elég bátran viselkedtem vele. Nem volt sose erőszakos vagy követelőző. Már az óráimon kívül is találkozgattunk (csak titokban, nehogy az állásába kerüljön). Addig addig hogy elmondtam neki hogy szeretem, és kívánom. Lefeküdtem vele, minden csodálatos volt. Gyengéden ért hozzám, megkérdezte hogy mi hogyan jó nekem, a fellegekben jártam. Aztán jött a fájdalmas ébredés... Egyik nap a TESCOban vásároltunk anyukámmal, mikor szembejött. Rögtön oda akartam menni hozzá, de idegesen intett hogy ne tegyem. Akkor láttam hogy nincs egyedül, egy tőle kicsivel fiatalabb, enyhén duci nő állt mellette, aztán vettem észre, hogy egy babakocsi is van a közelükben. Alig kaptam levegőt. Nem értettem az egészet. Félrelépett velem? Miközben gyereke, felesége van? Sírni akartam, undorodtam tőle. Szerettem, neki adtam magam, elhitette velem hogy én vagyok számára az egyetlen, azt mondta hogy szeret. Nem tudom mihez kezdhetnék. Mintha kiüresedett volna a lelkem, összezavarodtam. Nem ettem, aludtam, sápadt voltam, kiszáradás miatt pár napra kórházba kerültem. Mára már jobban vagyok, de úgy érzem többet egy férfiban sem tudok megbízni. Hiszen ő is csak kihasznált. Mi a garancia rá, hogy a legközelebbi alkalommal mikor valaki azt mondja szeret, nem csak játszik velem? Hogyan lehet egy ilyen eseten túllépni? Az, hogy a jogsimmal mi lesz, már csak a jéghegy csúcsa. Lehet hogy csak én voltam a naiv, buta tini, de akkor sem hiszem hogy ezt érdemeltem. Azóta sem keresett, csak egyetlen egyszer. Nem úgy tűnik, hogy jelentettem neki bármit is. Valakinek van valamilyen tanácsa? Idén érettségi, és nem tudom, hogyan fogok tudni a tanulásra koncentrálni...

18L