Én miért csak szexre kellek a férfiaknak?

Viccen kívül, amíg elutasítasz minden ötletet, hogy a magad oldaláról vizsgáld, hogy miért lépsz mindig ugyanabba a folyóba, addig nem fogsz előre lépni

(kicsit egy barátomra emlékeztetsz, ő mindig alkoholista pasikkal jött össze, majd szakítás után közölte, hogy egy alkoholistával ő sosem kezdene, de hát mit tehetett, ha a vonzalmát nem tudta befolyásolni, így az újabb és újabb pasikról is pár héten belül kiderült, hogy alkesz. A végén szakemberhez fordult, aki segített neki megoldani. Nem mondom, hogy rögtön ezzel kell kezdeni, de egy kis önvizsgálat csodákra képes a férfiak, a világ és a sors hibáztatása helyett).

Lehet, hogy nincs igazam, lehet, hogy tévedek az okokat illetően. Abban viszont biztos nem tévedek, hogy ha valaki ismét és ismét ugyanúgy jár pórul, akkor nem elegendő a külső okokat megnézni, hanem érdemes őszintén eltöprengeni, hogy önmagával mi lehet a gond.

Persze, ez a legnehezebb, az emberek imádják az élet hazugságokat, könnyebb istent, fortunát, a férfiakat, vagy a dalai lámát hibáztatni, mint őszintén elgondolkozni, hogy mi is lehet az oka.