Valóban teljesen kiégtem?

Elismerem, maga a kifejezés: kiégés egy kicsit hülyén hangzik, mégsem tudom jobban definiálni az a fizikai és pszichikai állapotot, amiben jelenleg létezem. A lényeg röviden: sok fiúval volt már dolgom, hosszútávú kapcsolatot nem kerestem (korábban éretlennek éreztem magamat hozzá, manapság pedig nem érdekelne egy másik ember, mert önmagamat akarom megvalósítani), futó kapcsolataim, és újabban állandó szexpartnereim voltak.

Múlt héten lejött utánam a strandra egy nagyon helyes ismerősöm, akivel már régóta barátok vagyunk, beszélgettünk, úsztunk, fejtettem némi keresztrejtvényt, aztán mondta, hogy menjünk be a zuhanyzóba (a strandon elkülönített épületben vannak a wc-k és a zuhanyzó-öltözők). Bementünk, szexeltünk, beszélgettünk, aztán megjöttek a szüleim, úgyhogy elküldtem. Úgy éreztem, mintha csak egy pohár vizet ittam volna meg, semmi hatással nem volt rám az aktus, rutin jelleggel csináltam és közben elejtett egy olyat, hogy "Jól érted a dolgod", ami kicsit rosszul esett.

Beszéltem Anyuval, mondtam, hogy egyelőre érzelmileg nem akarok kötődni senkihez sem (eleve hideg típus vagyok), és a szexet sem élvezem különösebben. Évek óta folyamatosan sportolok, azt hittem, az meghozza a kedvemet, de semmi változás a libidómat illetően, csak jótestű partnereim lettek. Nem tudom, hogy ha szerelmes leszek-e a jövőben (mikor már készen állok rá), akkor a szex is úgymond értelmet és tartalmat kap, vagy egyszerűen csak halvérű vagyok?

Köszönöm a válaszokat!

23/L