Tényleg le vagyok maradva, ha még nem volt senkim 24 éves lányként?

Ez szubjektív. Egyéni élethelyzettől, felfogástól, egyéb körülményektől is függ. A legtöbb ember ekkorra már, biztosan te is látod, elkezdte a társkeresést. Jó okkal egyébként, mert 50 éve már eladósorban lettél volna, 100 éve meg vénkisasszony. Szóval csak derűsen, bátran, kezdd el élni az életnek ezen részét is!

Eléggé. Nem kell 14 évesen szexelni nyilván, de most ha összejössz valakivel, honnan fogod tudni, hogy ő az igazi, ha nincs tapasztalatod. Vagy ha nekiállsz most végre tapasztalatot gyűjteni, kérdés mikorra érsz el odáig, hogy esetleg családod legyen.

a #12-esnél a pont, erre nincs objektív szám! Ha te úgy érzed le vagy maradva akkor le vagy, de 24 évesen még bőven-bőven előtted az élet! Lehetőséged van mindent is "pótolni", rajtad is múlik.

Igen,le.

Azt tudom, hogy rólam lemaradtál. :D De az életről biztos nem. :))

Szerintem az érzelmi fejlődéshez igenis hozzátartozik a tini szerelmek csodája és fájdalma is, ahhoz, hogy utána kiegyensúlyozott kapcsolatban tudjon valaki élni. Sajnos általában az ilyenekből lesznek a betegesen féltékeny, öngyilkossággal fenyegetőző, a pasit magukhoz láncoló feleségek, akik nem éltek, nem tapasztaltak, találnak egy pasit, akivel jónak tűnik minden, és foggal körömmel ragaszkodnak. Vagy a másik opció, mikor elviselik a bántalmazást a férfitől, mert úgysincs más, vagy nem tudják, milyen egy egészséges kapcsolat. Persze lehet happy end is, de ritka.

Írj nyugodtan szívesen megismernélek.