Amikor valami rossz történik velem, akkor mindig arra kezdek el vágyni, hogy valaki szadizzon. Miért?

Igaza van az előttem íróknak sokmindenben, egyrészt az, hogy megkapod a "büntetésed" azért, amit tettél, feloldja a lelkiismeretedet, és nem kattogsz tovább rajta, plusz ha van kis mazochista hajlam benned, akkor a fájdalom, mivel speciális örömet is okoz, kompenzál a szomorúságért amit a hibád felett érzel. Meg ilyenkor felszabadulnak az érzelmek, pl ha mentális gátak miatt nem tudsz sírni a hibád miatt, a fájdalom jó okot ad rá, hogy szabadjára engedd az érzelmeket.

Én is ilyen vagyok, nagyon vágyom a bántásra, ha elszúrok valamit, rendszeresen kérem meg a páromat, hogy büntessen meg ilyenkor, szerencsére benne meg van egy kis szadista hajlam, így ő is szívesen csinálja. Néha valódi hiba nélkül, csak a játék kedvéért is. Mióta kertes házba költöztünk, csináltunk is a pincében egy kis kínzósarkot egy térdeplős deressel, amihez le is tud kötözni, ha valami durvábbra vágyom, és van többféle pálca, korbács, ostor, némelyik kifejezetten durva eszköz. Egy-egy nagyon traumás önhibáztatásom után volt, hogy arra kértem, addig bántson, míg már zokogni sem bírok, számomra is meglepő, hogy ezek mennyire könnyen segítenek továbblépni lelkileg (csak utána ülni nehéz :D )

31N

Ps. Am szerintem szadista nő is van bőven, csak keresni kell :)