Mit kezdjek a komplexusommal, a farkam méretével kapcsolatban? Ez nagyon durva komplexusnak számít?

Szóval nekem csak 12 cm hosszú a péniszem és nem is túl vastag.

De a vastagságát pontosan nem tudom, csak ránézésre látom hogy elég vékony…

Volt egy barátnőm 16 éves korom körül, aki egy visszafogott és intelligens, “normális” lány volt.

Persze az, hogy normális, totál szubjektív, de mégis nagyon sokan ezzel a szóval jellemzik.

És szép is volt (már pár éve nem tudok róla semmit).

És Ő sokat mondta teljesen magától, hogy örül annak, hogy nekem kicsit kisebb az átlagnál, mert számára pont ez az ideális méret… Ezt nem nyugtatásképpen mondta, hanem teljesen magától.

Én akkoriban soha nem mutattam jelét komplexusnak, szerintem még nem is voltak ilyen érzelmeim.

Kb. 2 év után szakítottunk és akkor elég durván megalázott a méretem miatt és azt mondta, hogy nem is élvezte a szexet velem soha.

Utána voltak olyan lányok akik maguktól kezdeményeztek nálam, de féltem hogy csalódást okoznék és nem mertem én is nyitni feléjük.

Aztán amikor már több mint 1 éve voltam egyedül és a szexet is már nagyon kívántam, azt gondoltam hogyha nem próbálkozom lányoknál, akkor az idő csak rontani fog a helyzeten…

Így csináltam egy Tinder profilt és ott egy elég tipikusan “cicababa”stílusú, szilikon mellű lánnyal lett matchem és vele kezdtem el ismerkedni… Nem volt az esetem és még az is felmerült bennem, hogy prosti (nem volt az).

De “miért ne?” alapon beszélgettem vele, majd találkoztunk és kapcsolat nem lett belőle, de úgymond szexpartnerek lettünk.

Ő az első alkalomnál mondta már, hogy elég kicsi a péniszem, és hogy általában az átlagfelettit szereti… De ettől még nem utasított el.

És az első alakom után kezdeményezett második, harmadik és negyedik alkalmat is… Pedig nem voltunk egy pár és semmi haszna nem volt belőlem.

Vagyis biztos hogy élvezte velem a szexet, ez pedig engem nagyon megnyugtatott.

Tényleg, elképesztő mértékig nyugodt voltam.

Majd vége lett a dolognak, lett barátja.

Most az a problémám, hogy bárkivel akivel ismerkednék, elmondom neki hogy nekem kicsi, nem tudom magamban tartani (tudom hogy beteges) és ha azt mondja hogy zavarja, akkor megnyugszom és elengedem az egészet… De ha azt mondja, hogy nem zavarja, akkor arra kezdek el gyanakodni, hogy hazudik.

Nem tudom, hogy miért. És nem mondom ki, de végig nyomaszt, amíg kapcsolatban állunk.

Mit kéne ezzel a dologgal kezdenem?