Van itt olyan rajtam kívül aki régen dugott és benne van egy közös hisztizésbe?

#12 #26

Nagyon hasonlítasz a szexpartneremre. Bár amennyit beszélgetünk, inkább lelki társnak hívnám, mert inkább a belsője miatt töltök időt vele, a szex csak plusz élvezet. Ő is nagyon kiábrándult a férfiakból, meg úgy általában a kapcsolatokból. Nem is akar komoly kapcsolatot soha, tekintve hogy szerinte nem is létezik olyan hogy valakivel az egész életedet le tudod élni. És pont legutóbb hozta fel hogy lehet hagynunk kéne egymást, mert fél hogy elkezdünk kötődni egymáshoz, aminek csak még nagyobb csalódás a vége😔. Hát nem tudom mi lesz a vége, de én nem bírom elhagyni

22F 28N

#31: elárulhatom, hogy nem a szexpartnered vagyok, mert nem vagyok egy gerinctelen alak, aki foglalt pasival dug. Képzeld amit én elvárok a férfiaktól, azt magammal szemben is elvárom, tehát nem férne bele nálam soha ilyesmi. Téged is undorítónak tartalak, önző is vagy és toxikus. Mindezt 2 mondatban el is árultad magadról. Engedd el azt a lányt, ha menni akar. Miért vagy ilyne rohadt önző te is hm?

Nem segíetetk a férfiak jobb színben való feltüntetésében... Eddig a #25 kivételével (neki innen is pacsi) mindannyian csak igazoltátok az itteni nőket.

#33

Valamit itt nagyon félreértettél, nem vagyok foglalt.

egyes vagyok: Szerintem nagy probléma a társkeresésnél, és részben azért is nem találja meg sok ember a párját, mert nem hajlandóak hátranézni. Mindig csak előre, a szebbet, a jobbat, üldözik az elérhetetlent, a mindig jobbat, a soha nem eleget, akit természetesen gyakran nem érnek utol. Pedig ha felálnánk szépen sorba, és minden második ember megfordulna, találna is valakit, akinek megfoghatná a kezét. Nézzétek el a buta kis hasonlatot nekem. :)

Nekem van ezzel kapcsolatban tapasztalatom. Nekem egyszer már sikerült magam mögé nézni, és elfogadni akinek én tetszettem. Nem volt az ideálom, de rövid idő alatt megszerettem. Aztán hét éven át boldogítottuk egymást. És még nem is jártam vele rosszul, mert ő jobban boldogított engem. Benne több volt a szeretet. Rengeteget tanultam tőle a párkapcsolat minőségéről, és a szeretetről. Piciny tüzet gyújtott bennem, amit a szakítás után sem vett vissza. :)

Azóta őrzöm, remélem, hogy lesz kivel megosztanom. De mint már az első válaszomban is írtam... Rám senki sem kiváncsi... Nem baj, addig is van mivel melengetni magam.

Olvasva itt a válaszokat, meg olykor a gyűlölködést, meg a másoknál privátban bepróbálkozókat... Én pl egyet sem kaptam. Pedig örültem volna neki. De talán jobb is így, ez nem egy ideális kérdés, itt dühöt látok. Kevés itt nekem a szeretet az életben maradásra... Szerintem én lassan befejezem, nektek jó bulizást kívánok, és csak finoman. :)

#37

Köszi választ. Sajnálom, hogy ilyen rossz tapasztalataid voltak, mert én biztos vagyok benne hogy hihetetlen jókat lehet veled beszélgetni. Jók a barátok, de szerintem ha valakivel a testedet és a lelkedet is teljesen meg tudod osztani, az egy más életérzés.