Van itt olyan rajtam kívül aki régen dugott és benne van egy közös hisztizésbe?

A férfiak miért nem kezdeményeznek amúgy? Mármint kajak nekem kéne odamenni és felszedni valakit? :D

(Nyilván nem úgy értem a kezdeményezést hogy random odamegy valaki egy idegenhez az utcán, hanem ha pl szemezés van vagy ilyesmi és már jó párszor megtörtént.)

38 éves nő vagyok. 2006 óta nem voltam férfival. Sem szexuális, sem érzelmi szinten. Széttiporták a lelkem, összetörték az összes bizalmam, megloptak, csaltak, vertek és aláztak.

Nem is vágyom kapcsolatra. A nemi vágy pedig már hosszú évek óta teljesen eltűnt belőlem.

Nem haragszom senkire. Nyilván velem volt a hiba, amiért így jártam minden kapcsolatomban.

Igen, én is észrevettem, hogy bár hetero emberek nem kifejezetten bírják egymás nélkül, mégis gyűlölik egymást. Csak az a baj, hogy mindkét fél azt gondolja, az ellenkező neműek épp olyanok, mint ő. Ezért van a sok csalódás. Meg a mérhetetlen mennyiségű el nem mondott érzelem és vágy miatt.

Teljesen felesleges köpködni a másikra. Vagy el kellene fogadni az ellenkező nemet olyannak, amilyen, vagy pedig marad a remete élet.

#22: Pontosan, én se köpködök, csak itt most pont kérdés volt így leírtam mit gondolok. Én abszolút elutasítom a férfiak ilyenfajta viselkedését, nem vagyok hajlandó elfogadni. Ha az kell, inkább egyedül maradok. Ahogy te is tetted. És valóban nem ismerkedem már senkivel. Nem keresem a lehetőségeket, mint régen. Töröltem magam társkeresőkről, semmiféle új társaságba, új helyre nem járok, csakis azzal a pár közeli barátommal találkozom. A legszociálisabb hely, ahova járok, az az élelmiszerüzlet, valamint a konditerem. Bár ezekbe is akkor megyek, amikor a legkevesebben vannak. Teljesen jó ez így nekem. Sokkal jobb így az életem és lelkileg is sokkal stabilabb vagyok. Esetleg nők felé nyitnék, mert bennük még látnék fantáziát (bár hozzáteszem manapság a nők közt is rengeteg az olyan, akitől hányinger kap el), csak velük nehezebb ismerkedni ugye. Meglátjuk mit hoz a sors.

#12

egyes vagyok: Nagyon adom a 25ös válaszát. :) Na, azért mégis vannak értelmes férfiak. Sokkal jobb lenne, ha ilyen irányba menne el a beszélgetés, bár én senkit nem szeretnék megfosztani a lehetőségről, hogy kiengedje a felgyülemlett feszültséget.

25 veled meg egy barátias kézfogás.

19-es vagyok. Pontozhatnak azok, akik szerint a világ csudaszép, és csudajó.

De ha ennyire jó, akkor miért nem találják mégis sokan a párjukat? Azért, mert igazam van. Az ösztön létezik. Nem nőellenes duma ez, a nők csodálatosak, bár nekem is lenne egy. De elhanyagolni az igényeket, szerintem felesleges döntés. Még akkor is, ha én férfiként azt mondom, nincs ez jól. Bárcsak ne mindig ez lenne előtérben. De sajnos ez nem egyszerű, és mindkét nemnek kölcsönös kompromisszumok alapján kéne tisztelnie, és elfogadnia a másik nemet.

Talán, itt hibázunk.