Szubok!Milyen (akar nyilvános) büntiket kaptatok, ami után többé meg se fordult a fejetekben ellenkezni?

Beleköpött az italomba és meg kellett innom :) hirtelen ez jutott eszembe, de volt még pár ilyesmi dolog :)

24f

pl hív a nőm...

1.-te visszahoztad anyukámhoz az összes cuccomat?

2.-igen, vissza...

1.-de nem fogok többet hisztizni.

2.-ezt meg nem hiszem el..nem viselem el tovább.

1.-de ígérem, kérlek bocsáss meg! könyörgöm

2.-nah jó, este összefuthatunk és megbeszéljük.

szóval ez megy fél évente és akkor kielégül a kis lelke a nagyjelenettől.

mondjuk nekem meg ez uncsi és betegnek is tartom, hogy valakit sarokba kell szorítani, meg lealázni ahhoz, hogy normális emberként tudjon működni fél évig.

szexuálisan meg eleve sub lány, mert bevallom engem kb csak ez tud tartósan megtartani.

viszont ezt a lelki kínzásos részét a dolognak amit igényel én nem szeretem.

terhes nekem.

Kaptam már elég kemény és kreatív büntetéseket (amiket valahol nagyon is élveztem), szóval a kulcs az engedelmességemhez nem ez volt, hanem a következetesség.

Fenekelés: 20 csapás, bőr paskolóval, pálcával, fakanállal vagy övvel. Kifejezetten izgat hogy elfenekeljenek, de nem mindig, van hogy nagyon nincs kedvem hozzá.. ilyenkor kb bármit megtennék csak ne legyen, vagy ha már elkezdődött, akkor legyen vége. És persze másnap még élénk az emlék, hiszen fáj ha leülök. Minél rendszeresebb, minél inkább rutinszerű, annál kevésbé izgat fel, egyre inkább rossz dologként fogja fel az agyam (ami persze jó).

Van egy rossz tulajdonságom, ha ingerült vagyok hajlamos vagyok felemelni a hangomat. Mikor a feleségem következetesen, minden alkalommal megbüntetett érte, egy idő után leesett hogy itt bizony nem járok jól hacsak nem változtatok magamon. Ahogy felemeltem a hangomat, már a nézéséből tudtam hogy mi jön este, és abban a pillanatban megbántam a dolgot. De bocsánatkérés hiába volt (természtesen bocsánatot kértem hiszen azzal csak rontottam volna a helyzetet ha tiszteletlen vagyok), a fenekelést ígyis úgyis megkaptam. A legrosszabb egyébként a várakozás, amikor tudod hogy mi jön, de nem tudod h rögtön vagy csak késő este, de nem lehet elkerülni. Azóta ha ilyen van, inkább elharapom gyorsan a mondatot, a feleségem legnagyobb megelégedésére.

Ugyanez igaz más dolgokra amik idegesítik őt, vagy pl. ha megkér valamire és nincs kedvem hozzá. Már a nézésből kitalálom vagy ha esetleg nem sikerülne akkor megkérdezi hogy ugye nem kell emlékeztetnie hogy mi jön ha engedetlen vagyok. És azonnal csinálom amit mond.