Szexhiányt ki hogyan vészelte/vészeli át? Főleg így a járvány idején...

Elvált, egyedül élő 36 éves férfi vagyok. Válásom után volt egy rövid, komolynak induló kapcsolatom egy nálam pár évvel idősebb nővel. Vele nagyon jó volt a szex, csak hát szakítottunk.

A problémám az, hogy azóta iszonyatosan szenvedek a szexhiánytól… hónapok óta nem sikerült összejönnöm egy nővel sem. Pedig nagyrészt azt a visszajelzést kapom, hogy jóképű, értelmes pasi vagyok, lehet velem beszélgetni. Komoly kapcsolatra jelenleg nem állok készen, de mint férfi, vágyom a testiségre. Lehet, túlzottan rágörcsölök, de tényleg nagyon hiányzik. És emiatt gyakran frusztrált, feszült vagyok. Hiába igyekszem tartalmasan kitölteni a szabadidőmet, csakhamar azon kapom magam, hogy megint hiányérzetem van. A szombat esték csalódással telnek.. A „magán-akciózás” már kevés, többre vágyom. Prostit nem szeretnék, viszont a járvány miatt semmi sincs nyitva, nem lehet szinte sehova menni bulizni.

Legjobb barátom által még a nagy korlátozások előtt, összeismerkedtem 2 nővel. Valamelyest sikerült összebarátkozni velük. Az egyiknél „bepróbáltam” a barátság extrákkal dolgot, mert éreztem a vonzalmat irányomba, de a hölgy erkölcsi tartásból, bizonytalanságból vagy tudom is én, mi miatt nem mert nyitni. A másik hölgynél még nem mertem ezt az extrás dolgot megjátszani, de ha a helyzet nem változik, kénytelen leszek valamit lépni.

Nem akarom sajnáltatni magam, és tudom, sok embernek az a legnagyobb problémája, hogy legyen mit enni, vagy fedél legyen a feje felett. Csak tanácsot, tapasztalatot várok, mert sokszor szinte beleőrülök ebbe az állapotba, nehezen férek a gatyámba... Azért írtam, hátha megnyugtató válaszokat olvasok, hogy mások is jártak/járnak hasonló cipőben és hátha van olyan megoldás, amire még nem gondoltam. Az értelmes, nem ítélkező, inkább építő jellegű válaszokat előre is köszönöm!