Mi lehet ez? Meleg vagyok vagy csak tulgondolom? (Leirás)

Sziasztok! Komoly kérdesre komoly választ szeretnék. Mert ami nekem van az már szenvedés,nem pedig élet...

Rólam:

18 éves fiú vagyok. Életemben egyszer sem gondoltam úgy a fiú társaimra ahogy egy Homoszexuális teszi. Életemben eddig csak barátNŐM volt. Az utolsóban történtek ezek a dolgok...

A "dolgok":

Az elején úgy éreztem magam mint minden más srác szerelmes voltam a lányba, felizgatott minden egyes porcikája. Aztán mikor az utolsó hónapba léptünk. (Távkapcsolat volt) Elkezdtem érezni, hogy mikor hozzá megyek, akkor már útközben az izgató gondolatoktól nem igazán áll fel... elkezdtem rajta agyalni, nem hagyott nyugodni. Majd miután odaértem, beszéltünk is róla, amire azt momdta nincs semmi bajom...elfelejtődött a dolog, és mikor ő jött minden nap volt szex, volt hogy reggel és este is, majd mikor vissza mentünk hozzájuk, nem volt alkalom a szexre és előjött ez az érzés hogy mi a baj, miért nem áll fel, elkezdtem agyalni, arra gondoltam hogy szeretem és vele akarok lenni, pánikoltam hogy mi ez, miért van ez...Ezután a hétvége után a következő alkalommal mikor mentem, a buszon ismét előjött az hogy valami izgatóra gondoltam, és nem történt semmi. Akkor már annyira bepánikoltam hogy, elsírtam magam. Este pedig mikor a szexhez jutottunk volna akkor nem állt fel, mert annyira ráfeszültem... akkor is elkapott a sírás...próbáltunk beszélni róla. A képei és az izgató üzenete mindig felizgatott.Mindig élveztem vele a szexet. De ha pornót nézek, akkor is a nőt figyelem és az izgat fel. Mikor erről beszéltünk, mindketten tanácstalanok lettünk hogy mi ez...egy idő után pánik és túlgondolás tört rám, és elkezdtem azon agyalni hogy szakítás és hasonlók. De én nem akartam, küzdöttek magam ellen az erzelmeim, mert én ugyanazt akartam erezni mint eddig. Majd mikor ennek vége lett. Ez az érzés nem múlt el. Mikor elkezdtem csajozni ismét, nem ereztem azt mint előtte, hogy én szerelmes tudnék lenni belé, pedig szép lány volt akiről beszélek. Ezen is elkezdtem agyalni, próbáltam sőt hajszoltam a szerelmet. Már pánik szerűen akartam hogy legyek már végre szerelmes és a dárda is álljon mont a cölöp mert egy kis izgatás és egy női kép is elég ahhoz hogy felálljon. De aztán jött a mostani mélypont, mikor annyira jutott már ez a hajszolás, stressz és miegymás hogy belegondoltam hogy, most én nem vonzódom a nők iránt? És visszajött a pánikszerű gondolkodás, ami most zajlik bennem hogy, azt akarom hogy a nők vonzanak azt akarom hogy olyan legyen mint eddig, agyalok pánikolok és mindegy egyéb. Nem akarom hogy a fiúk vonzanak engem, nemtudom mi a bajom, eddig minden rendben volt. Most pedig depressziós vagyok szinte és magamba vagyok fordulva, bizonygatom magamnak hogy igenis én a nőket szeretem. Miért van ez? Valami segítsen kérem.... orvoshoz nem tudok vele menni. Nincs rá pénzem. Itthon pedig senki nem hallgat meg..