Feleségem elmúlt negyven, és arra gyanakszom beköszöntött nála a klimax, nagyon nehéz lett vele az élet.Valóban ez lehet a baj?

Hmm ez akár lehet depresszió is.

Beszélgettetek a problémáról?

Miért érzed úgy hogy csak a válás segít már?

Azért ez kedves hogy azonnal válást fontolgatsz meg arról beszélsz TE hogy viseled ezt az egészet. Nem gondolod h talán neki se egyszerű ez az időszak most?

Egyáltalán beszéltél vele erről a témáról?

Megsúgom minden nő klimaxol előbb vagy utóbb. Mégis vannak akik egymás mellett öregszenek meg. Alapvetően a házassághoz való hozzáállásoddal van a baj, mert az nem rólad szól, nem téged és az igényeid szolgálja ki a házzasságod/ feleséged. Nem irigylem a párod.. lehet jobban is jár haelhagyod

Ha beszéltek róla, és tudatosítjátok magatokban, hogy miért vannak az ingerült kirohanásai, akkor mindkettőtöknek könnyebb lesz kezelni.

A dolog szex része már nehezebb helyzet. Azt nehéz összhangba hozni ha nem egyezik az igényetek. Esetleg kézzel, szájjal kielégít, még ha ő nem is kívánja.

Viszont az valóban durva, hogy már a válás is megfordult a fejedben mint következmény. Értem, nem szándékod, de már hogy eszedbe jutott maga a fogalom, a szó, mint lehetséges legrosszabb kimenetel.

Racionálisan mit beszélsz meg változó korú nővel, mikor számára is kétségbe ejtő az, hogy élettani folyamatai hogy változtatják meg személyiségét?

Ha szóvá teszi férj, akkor csak az jön le feleségnek, hogy "igen tényleg még annál is elviselhetetlenebb vagyok, mint amilyennek érzem magam", "irigylem azt, hogy férjem még fiatalos", "nem volt hülyeség az, hogy régen 10 évvel idősebb pasasokhoz mentek férjhez, mert akkor most biológiailag ugyanott lennénk", most ezt mondjam meg neki...

Meg férfi is máshogy dolgozza fel azt, ha 20 éves kora körül megismert felesége lett negyvenes éve elején sárkányos, mint ha olyan, akit 5 éve ismert meg (amikor még nőiessége delén tündökölt).

Tényleg a legkíméletesebb az, ha csajozol. Ez nem vicc...

Az valóban teljesen kíméletes...nehéz életszakaszban van, rúgjunk hát bele még egyet...de persze csakis merő kíméletből!

Ahelyett, hogy megpróbálnánk türelmesebbek lenni vele, tudatosítva magunkban, hogy ez ilyen, ez egy folyamat, lényegében elkerülhetetlen folyamat, amin minden nő átmegy.

És ha a férj türelemmel tud a felesége iránt lenni, akkor jó esetben a feleség is próbál odafigyelni, és nem szabadjára engedni teljesen az érzéseit, a kitöréseit.