Férfiak! Melyik nőt választanátok?

A kérdés direkt úgy van megfogalmazva, hogy az elsőhöz eszelősen negatív jelzők tartoznak (tanult lány, túl teljesít- nem "szolgál ki"), míg a másik az feltétlenül olyan a szexben mint egy fadarab.

Ilyen manipulált dilemmával nem olyan meglepő, hogy tőmondatokhoz szokott olvasó mire fog voksolni. A gyakorikerdeseken minden ilyen hülyeség működik, ha úgy fogalmaztad volna meg a kérdést, hogy az egyik lány csak a szexre jó, a másik odaadó, házias és lehet vele hosszú távon tervezni, akkor tömegesen a másik mellé állnak, akkor pedig egyértelmű hogy az első max csak alkalmi.

Mellesleg, egy kapcsolatban már ott jól el van valami cseszve, ha az elmosogatást "kiszolgálásnak" nevezzük, akárki csinálja is. Már csak azt hiányolom a leírásból, hogy "te teregeted a szaros gatyáját", mert ez is egy klasszikus szóvirág, ami a keményvonalas kiállású hölgyek kedvenc elszólása. Én szerintem olyat kell keresni, akivel megférünk egymás mellett, nem attól lesz frusztrált ha segíthet, de szexben sem ezt a múlt századi papa-mama stílusú, "mit ne tegyünk meg, hogy tiszteletet követeljünk" felfogásnál ragadt le.

Kérdező, akármennyire is nem tetszik amit mondok, de egy jól működő kapcsolat azon alapszik, hogy mindkettő fél kölcsönösen odateszi magát a lehető legtöbb tevékenységben, ami ráadásul nem undorból és kötelezettségből kellene jöjjön, hanem ösztönösen.

Erről a kérdésről most eszembe jutott a gyerekkorom. Én vagyok az idősebb, elsőszülött fiú, és van egy 8 évvel fiatalabb húgom. Engem a szüleim még meg tudtak úgy nevelni, hogy attól, hogy éppen hétvége van, attól még igen is fel kell takarítanom, el kell menjek a sarki kis boltba, és nem egész d.e. a TV előtt dögleni, és a TV2 matinét nézni, függetlenül attól, hogy a korosztályom pont ezt csinálja, és náluk ezt a nagyszülők megteszik a gyerekek helyett. Kishúgom megszületett, elkezdett felcseperedni, és azt vettem észre, hogy hozzá már nincs idegük, mert ő egyszerűen olyan, hogy nem lehet semmire rávenni. Egy valamiben volt jobb tőlem, az pedig az IQ. Míg ő képes volt évekig a színkitűnő átlagra (alsó osztályban), én pedig hosszas szenvedés árán is csak gyenge kitűnőre, ezért mindig ez volt a kifogás, hogy tesómnak azért nem kell semmit csinálni, se hétvégén, se téli se nyári szünetben, mert ő jobb tanuló. Persze az igazság az (amit én mindig is átláttam), hogy szüleim ledolgozták/ledolgozzák az egész életüket, és egyszerűen nem volt erejük tesómra nagyobb nyomást gyakorolni, mert úgy voltak vele, hogy itt vagyok én, velem nincs ilyen gond, majd én megcsinálok mindent.

Ha ezt a fajta mentalitást elsajátítottam volna, akkor most lehet a te pártodon állnék ezzel a kijelentéssel, hogy mivel te tanult vagy, ezért neked sokkal kevesebb tennivalód van. Ez kb. olyan, mint a betanított munkás/szakmunkás, és a mester esete. A mester tud legtöbbet, ennél fogva akármennyit is tud, a munkákat nem ő végzi, ő csak utasításokat ad, és ráadásul ebben élvezkedik, hogy mivel ő kitanulta egy szakma minden fortélyát, ezért ő mentesül minden fizikai megerőltetéstől. Elárulok valamit, ha te igazán szeretsz valamit csinálni, akkor nem abban leled örömöd, hogy másokat dolgoztatsz, hanem te is kiveszed részed az adott tevékenységben, függetlenül attól, hogy csak egy érettségi papír van a kezedben, vagy pedig doktori diploma.

És hogy miért mondtam ezt? Mert ez teljesen visszavezethető rád is. Senki nem várja el, hogy te ezeket megcsináld, csak egy normális kapcsolatban ezek maguktól értetődően működnek. Nem vagyok egy régimódi felfogású, de azért ki akar hosszú távon egy olyan nővel együtt élni, akinél nem tud más pozitívumot majd kiemelni az évek múlásával, csupán azt, hogy még mindig nagyon jó az ágyban? És nem, nem vagy lusta, csak maga a hozzáállás nem jó.

Eleve hamis dilemmát állítasz fel, hogy az elvárásodnak megfelelő választ kapd rá, csupán önigazolásként a megsértett helyzetedben.

Egészen biztos vagyok benne, hogy az exed nem "egy az ágyban fadarab nőt" illesztett be a feléd megfogalmazott elvárásai felsorolásába, ezzel te élesíted csak a kontrasztot szándékosan.

Ha úgy tennéd fel a kérdést, miszerint:

Ti melyik lányt választanátok,

1) Akivel a szex nagyon jó és intenzív, de nem hajlandó sem mosni, sem főzni, és takarítani sem, valamint nem gondolkodik összeköltözésben,

vagy

2) Akivel szintén eszméletlenül jó és heves a szex, de életrevaló, képes mindezekre, és meg is csinálja ezeket, valamint hosszútávra tervez, közös élettel.

Látatlanban garantálom, hogy elsöprő többségben az utóbbit mondanák az itt válaszolók.

Ugyanis a pasid nem a meglévő jó szex helyett akart egy fadarab nőt, és a tétlenség helyett cselekvőkészséget, hanem a rendben lévő szexualitásod MELLÉ egyébként a felsoroltakat.

Te torzítod el ezt fadarab nő beemelésével, amiről, gondolom, szó sem volt az ő részéről. Csak hogy magadnak igazat adass itt. És hogy ezt te is felismered önmagad kapcsán, azt éppen ez a tett mutatja. Hogy a valóságot nem érezted elég egyértelműnek az igazad elfogadtatására internetes, névtelen emberekkel, ezért fekete-fehérre maszatoltad át. A valóságot megmásítani ott szükséges, ahol az igazság egy zavaró tényező.

Megelőlegezve a feltételezést, én párommal megosztom az otthoni feladatokat, ő mindent megtenne, én követelem ki, hogy egyenlő részt vegyünk ki a szerepekből, éppen azért, mert egyenlő feleknek értékelem mindkettőnket, és nem akarok alárendeltséget a kapcsolatunkban. De ehhez szabályosan meg kell harcolnom vele, hogy nehogy sutyiban megcsinálja helyettem, vagy ki kell vennem a kezéből, hogy én jövök. Akkor pedig bűntudata van, hogy ő nem csinál semmit, míg én igen, de az sosem zavarja, ha fordítva van. Néha már veszekedésig megy, hogy én csinálhassak neki szendvicset, ne ő nekem, vagy egyedül vihessem az összes szatyrot vásárláskor.

De mi előre megbeszéltük, mik azok, amiket egyikünk jobban szeret / ügyesebb benne, és mik azok, amiben a másikunk. Nem direkrben, inkább a dolgok előjöttével, fokozatosan.

A mosogatás az én időtöltésem, mert elvagyok vele. Szemetet ő visz ki, mert undorodok a kosztól. A mosógépet ő kezeli, mert én nem tudom, de együtt teregetünk ki, és én hajtogatok, mert én tudom szépen csinálni, és nincs is vele bajom. Viszont ő készíti ki a ruhákat, ha valahova megyünk, vagy a lefekvéshez, ugyanakkor rendet együtt rakunk. Én főzök, ő süt. Mindketten azt tesszük, amiben jók vagyunk. És ez így működőképes. Egy párkapcsolatban kiegészítik egymást a felek, és együtt működnek, léteznek, nem szívességet tesznek a másiknak. Én nyírom a füvet, és nem is engedem, hogy ő tegye, ha kéri sem, pont azért, hogy ne kerüljön túlsúlyba az ő szerepvállalása a kapcsolatunkban, de közben ő söpri össze például a levágott füvet, mert azt nagyon unom és utálom én. És gyorsabban is megy így, egyszerre csinálva.

És közben napi többször vadakat szeretketünk.

Nálad nincs egy komoly kapcsolatra elég érett hozzáállás, és ezt a jó szexszel csak bizonyos korig feded el. Egy idő után változnod lesz szükséges, vagy azt veszed észre, hogy ami korábban a vonzerőd volt, az idővel elveszett, de másod nincs.

Utolsó:

Ezt olyan szépen megfogalmaztad, hogy ebbe aztán tényleg nem tudom hogy lehetne belekötni. Hidd el, ha a kérdező legalább a te válaszodra sem méltóztat válaszolni, az csak azt jelzi, hogy valahol mélyen tudja, hogy igazunk van.