Férfiak! Melyik nőt választanátok?

Kérdező! Szerintem ez úgy természetes, ahogy te is gondolod. Nálunk például mikor szóba került az összeköltözés, én ezt így ki is kötöttem konkrétan. Hogy szeretlek, drágám, tényleg sokat jelentesz nekem, de vannak dolgok, amik nem tartoznak a szerelemmel egy lapra. Például az együttélés és az anyagiak szabályait szerintem jó előre tisztába tenni, így később nem lesznek meglepetések. Ilyen módon kötöttem ki azt is, hogy csak akkor vagyok hajlandó összeköltözni, ha mindketten rendet tartunk és figyelünk a háztartásban azokra a dolgokra, amikre egyedül is kellene figyelni. Persze ha ugyanaz a feladat két emberre jut, könnyebb, de nem azért költözik oda egyikünk sem a másikhoz, hogy higiéniai vagy kaja szempontból rosszabbul éljen, mint egyedül, mert így még a másik terhe is rá hárul. Persze mikor még csak épphogy összebútoroztok, az anyagiak nem releváns annyira, de szeretetből valakire íratni valamit meg belemenni vagyonszerződés nélkül vakon egy házasságba, abban bízva, hogy úgy is szeret, úgysem él vissza azzal, ha a kezébe adsz mindent, azt neemnem... Ezek nem tartoznak számomra a szerelemmel egy lapra. Ezek fontos dolgok, amikkel kapcsolatban az a véleményem, hogy minden embert megilleti a tisztelet és a szabadság, hogy ezekről szabadon rendelkezzen a maga esetében. Ha a másik szeret, úgyis meg fog lepni ezek mellett is azzal, hogy vesz neked dolgokat, csinál neked magától vacsit, kitakarít helyetted, ha hosszú napod volt vagy "csak úgy", de elvárni nettó görénység. Egyesek nincsenek tisztában a saját értékükkel és azzal, hogy mi "jár" nekik és mi nem, úgy látom.

Szerintem csak a kérdező tartja magát tökéletes szexszolgának, közben meg lehet ő a fadarab az ágyban, ráadásul még főzni sem tudó lusta dög.🤢

Az első. Minden másra ott a MasterCard.

Kezdem belátni, hogy miért a legjobb az aranyközépút. Valóban nem választanám egyiket sem ilyen feltételek alapján. Nekem férfiként nincs arra szükségem, hogy egy szexistennő legyen, főleg nem arra, hogy túlteljesítsen, és ezen legyen a hangsúly egy párkapcsolatban, hogy a csajom milyen tüzes az ágyban. Egy olyan nő az ideális, akivel egyenrangúak vagyunk. Ha van kedve, ideje, akkor meglephet valami finom ebéddel, vacsival, ha meg nincs, hát nem haragszom meg. Én is el tudok mosogatni, meg porszívózni, ha kell, meg be tudom üzemelni a mosógépet, meg ki tudok teregetni (csak ne nekem kelljen a ruhákat összehajtogatni, meg főzni :D ). De amikor elképzelem a számomra ideális nőt, az sosem e két dolog körül forog. Nekem az a fontos, hogy elfogadjon, mert nem vagyok egy hétköznapi eset, és szeressen. Igen, képzeljétek, ha ez tényleg megvan, akkor többnyire a szex is kielégítően működik. Ha valaki igazán szereti a másikat, akkor automatikusan nem egy fadarab lesz az ágyban. Kivétel ez akkor, ha valami nyomasztja, egészségügyi gondok, de itt átmeneti fázisra gondolok, amiket előbb-utóbb úgy is megoldanánk.

"Az egyetem után"..... Ha majd dolgozni fogsz, akkor az lesz majd a kifogás?!

A kettes jöhet bejárónőnek, az első pedig ágyasnak. Problem solved. ☺

Egyedül is el látom magamat, tehát egyik sem. Az egyiknek a kimeríthetetlen teljesítőképesség, a másiknak az alárendeltsége nem tetszene...