Budapesten milyen helyeket tudtok ahol könnyen lehet alkalami kapcsolatokat kialakítani?

#10

És szerinted majd azok a nők egyből rábuknak majd a kígyódra joghurtot inni, amint privátot írsz nekik?

Több szórakozóhelyet kerestem föl. De nekem nem tűnt úgy, hogy olyan könnyű lenne kialakítani alkalmi kapcsolatokat. Van a férfiak felső 5-10%-a akik elviszik a csajok döntő részét, de mások üres kézzel térnek haza. Nekem sem sikerült eddig semmi.

Javítsatok ki ha valamit rosszul csináltam, vagy rossz helyekre mentem.

Tekintve, hogy nekem már TÉNYLEG TELJESEN mindegy, ezért írhatkátok a legputribb legalja helyeket is. Az se baj, ha tele van cigányokkal (velük nincs semmi bajom). Engem már tényleg csak az érdekel, hogy legyen egy alkalmi kapcsolatom egyszer utoljára az életben.

Az elmúlt napokban rengeteg helyet kerestem föl. Sokfelé jártam és sok helyre betettem a lábam. Szerintem az utóbbi pár hétben több szórakozóhelyen voltam mint eddig életemben összesen. Most nem akarok konkrét helyeket írni, de csak megemlítek párat ezek közül, mint pl Gozsdu, Instant, Dürer stb...

Meg kell, hogy mondjam az elmúlt időkben több nőnél bepróbálkoztam mint más egész életében. Igaz csak az elmúlt pár hónapban vetemedtem erre, de tényleg minden egyes energiámmal csak ezen voltam, hogy legalább csak egyetlenegy alkalmi kapcsolatot még utoljára összehozzak. Még a munkám és egyéb teendőim rovására is ment (bár azoknak már úgyis mindegy) sokszor még nem is ettem, mert azt az időt próbálkozásokra szántam, hogy az idő alatt is bepróbálkozhassak valakinél, aki végre nem utasít el.

De hiába fektettem bele az összes energiámat és minden igyekezetemet, de minden hiába. A prostikon kívül senki másnak nem kellettem.

Pedig nem arról van szó, hogy csak egy helyen próbálkoztam, a paletta igen széles volt, tényleg a legsokfélébb helyekre is elmentem, olyanokra is amiket az előző válaszokban is megemlített valaki, még a legdurvább szubkultúrák bugyraiba is bemerészkedtem. Ha pl a fél évvel korábbi énemmel találkoznék, az most tátott szájjal lefordulna a székről ha megtudná az elmúlt pár hónapban mikre merészkedtem.

A ruhastílustól kezdve a dezodorokon át egészen a tánctudásig elképesztő sok dologra külön odafigyeltem. Szálkás izomzatot alakítottam ki, relaxációs gyakorlatokkal külön kiirtottam az idegességet is. És még hosszú a lista, miket meg nem tettem.

De hiába próbálkoztam több száz nőnél is, egyetlenegyszer sem tudtam összehozni egyetlenegy alkalmi kapcsolatot sem.

Pedig már rájöttem, hogy EZ AZ ÉLET ÉRTELME, ezek volnának azok a dolgok, amikért élnem lett volna érdemes. Bárcsak tudtam volna ezt már korábban is... Kár, hogy már elkéstem mindennel. Úgy érzem az egész életem elpazarlódott volna és hiába éltem. Sajnos már nincs lehetőségem megélni azokat a dolgokat, amiknek tényleg lett volna értelme.

Ti ne legyetek olyanok mint én. Tanuljatok a káromból. Szexeljetek minél több nővel, amíg még ezt megtehetitek, ne mulyáskodjatok, mert sosem tudhatjátok mikor jön el az idő amikor már erre nem lesz többet lehetőségetek. Bármikor történhet valami az életetekben, és megváltozik minden.

Ha ezt tudtam volna, akkor már évekkel korábban elkezdtem volna intenzívebben próbálkozni és nem hagyni kiaknázatlanul egyetlenegy lehetőséget sem. De bárcsak tudtam volna...

Így már mindennek vége. Mostmár szórakozóhelyekre sem tudok menni, sehova nem tudok már kimenni mégcsak próbálkozni sem. Még pár nap és végleg eltávozom innen.

Ezekkel a sorokkal búcsúzom tőletek:

Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva,

nem szégyen ez, vallj - úgyis vége van -

boldog akartál lenni és hiába,

hát légy mi vagy: végkép boldogtalan.

Inkább egészen és kínzó-csigába,

mint félig így, alkudva oktalan,

ne félj, szamár, ki szenved, nincs magába,

vagytok ti itt a földgolyón sokan.

És végül az őszi reggeli, mely az egyik kedvenc versem, és mily találó is:

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd

szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,

megannyi dús, tündöklő ékszerét.

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról

és elgurul, akár a brilliáns.

A pompa ez, részvéttelen, derült,

magába-forduló tökéletesség.

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már

aranykezükkel intenek nekem.