A hölgyeknek szeretném feltenni a kérdést, hogy szerintük ha ŐK nem kívánják tartósan a szexet, de a párjuk/szerelmük igényli, elvárható, hogy más formában elégítsenek ki minket, vagy türjünk, szakítsunk, esetelg tartsunk szeretőt félig titokban?

Akkor jó, mert az eddigi kapcsoltataimban én is így voltam, hogy tudtunk kompromiszumra jutni. (mert mindenkinek vannak rossz időszakai). Kezdem azt hinni, hogy bennem van a hiba. Nem vagyok rámenős rákérdezek van-e kedve. A gond az, hogy összebújunk és én nagyon kívánom, akkor nem tudok aludni és a következő napom elég rosszul indul. Ha már nagyon nem bírom önkielégítek, de 33 évesen, kapcsolatban ezt cikinek tartom. Vagy a megoldás, hogy kerülök minden testi kontaktust. Hölgy ismerőseim szerint váltanom kellene, de szeretem. Ami nem tudom meddig tart ki, mert minden visszautasítás egy újabb tüske.

Természetesen a válasz annyi, hogy most ez van és nem változik semmi. Azóta kevesebbet beszélgetünk és bezárküzott. Lenne kivel megcsalnom, de 33 éves vagyok, 21 éves körömtól van állandó partnerem, még senkit nem csaltam meg és erre büszke is vagyok. Nálam az erkölcsösség nem az alkalom hiányát jelenti. Nagyon foglalkoztat mostmár a gondolat, hogy elhagyom, mert inkább egyedül, mint kapcsolatban magányosan. Kérdeztem azt is, hogy én vagyok-e a felesleges 3., de ezen csak felháborodott, nem értem a csajt, pedig seját bevallása szerint is én vagyok az eddigi legmegértőbb barátja, de eddig állítólag ilyen még nem volt. A szituáciü egyébként azért is vicces, mert én vállás után csak szexuális viszonyokba mentem bele, mert nagyon megsebeztek. Soha egy nő sem hagyott még el csak pont az akivel elképzeltem a jövőmet, szóval nagy pofon volt egy olyannak akit addig elkényeztetett az élet. Aztán jütt a jelenlegi párom akivel szeretők voltunk, de nekem voltak más kalandjaim is, mert kerestem a hozzám ellő lányt. Ezt én nem is titkoltam soha előtte, mert alaptermészetem, hogy őszinte vagyok. Ami idővel zavarta, de és nem maradt más csak ő, és azüta együtt vagyunk. 16 hónapja. Létezik olyan, hogy mostmár megszerzett és nem csiklandozom a fantáziáját. Szexben nem tartom magam unalmsnak. Mindig próbálok vmi újat vmi extrát becsempészni a józan ész határain belül. A Nőknél 2-ra általában bejövök, azért mert azt kapják amit látnak. Sem jóképű sem gazdag nem vagyok, de manapság már vannak akik tudják értékelni az őszinte szeretetet. is. Csak most lehet rossz helyen vagyok?

Már azzal is elégedett lennák ha aktivan részt venne kicsit az önkielégítésemben, de még erre sem hajlandó. Akkor ti is úgy látjátok, hogy ez nem egy hosszútávon fenttartható állapot? A múltban már volt olyanom, hogy nekem már elég volt a szex az akkori bnőm pedig még később kívánt. Én örömmel elégítettem ki, mert szerintem ez így helyes és forditva.