Ezek után mit csináljak? Négy éve vagyunk együtt a feleségemmel és igen lapos a szexuális életünk, mert havonta csak egyszer történik meg és semmi más csak a egy pózban mindig.

És gondolod, hogy találnál valakit, akivel ugyanolyan jó lenne a szex is, mint minden más? És ugyanolyan jó lenne vele minden, mint a feleségeddel? Gondolod, hogy egy feleséggel a "hátad mögött" találnál valakit, akivel kölcsönösen megszeretitek egymást, és mind lelkileg, mind testileg, mind szellemileg kiegészítitek és megértitek egymást?

Itt van egy nő, akit szeretsz, azt mondod. Ő is szeret téged. Egyikőtök sem lépett félre. Meg tudjátok beszélni a gondjaitokat. Nem csak tudjátok, de meg is teszitek.

Miért akarod hát elhagyni?

Vigyél te izgalmat a szexbe! Találj ki új dolgokat, játssz vele, vidd el helyekre, és hagyd, hogy ő is megkívánja! Nem kellenek puccos helyek, elég egy hétvégi kirándulás, egy színház, egy kedves vendéglő, egy koncert, egy biciklizés, egy akármi.

Lobbantsd lángra, ne hagyd kihúnyni!

Ezért ne hagyd el őt! Én azt hiszem, nem egykönnyen találnál magad mellé bárkit.

Hagy idézzek Tankcsapdától (bocsáss meg, én ilyesmi zenéket hallgatok)

Volt már rá példa, tudom, nem én vagyok az első a sorban, aki csak egy

Nyomorult préda, keresi, kutatja, a menedék hol van

Kérdésre kérdés, igazi válaszok helyett hazugságok

Elég hülye egy érzés, hogy mellém helyetted senkit nem találok

ajánlom figyelmedbe az utolsó sort.

Ezeket fontold meg!

Kitartást kívánok! (23/L)

Lehet, hogy nem segít, amit írok, a párodnak meg nem akarom pártját fogni, csak pár sor:

35 éves nő vagyok, két éve mentem férjhez. Voltak előtte kapcsolataim, igenis éltem-haltam a szexért, ma már jókat mosolygok, ha visszagondolok ezekre az időkre. A barátnőm mindig azt mondta,hogy betegesen szexfüggő vagyok...

Megszültem a fiamat. Már terhesség alatt sem kívántam a párom (pedig mindenütt azt szajkózzák, hogy a terhes kismamák nagyon szexéhesek ám!). Most meg aztán végképp nem kívánom. Nem undorodom tőle, nem haragszom rá, de mintha a szex nem is létezne. Ha közeledik hozzám, finoman elutasítom, ha kicsit határozottabban közeledik meg egyenesen úgy érzem, mint akit meg akarnak erőszakolni és elküldöm a fenébe. ÉN!!! Aki két évvel ezelőtt még ennek a teljes ellentéte volt.. és nem tudom, hogy miért.

Remélem, hamar vége lesz ennek.

Lehet, a te párod is valami ilyen helyzetbe került. Egyszerűen nincs magyarázata. Csak olyan, mint a mókuskerék, mennél tovább taposod, annál fárasztóbb. Mert mindenre rányomja a bélyegét.

Én a magam részéről azt kértem a férjemtől, hogy legyen türelemmel (bár nem tart azért négy éve). De ha azt mondaná, hogy ezért elhagy, nem kapálóznék érte, menjen, keressen akkor boldogulást mással. Igaz, úgy érezném magam, mint egy guminő: nem lehet elég keményre fújni??? Vegyünk másikat.

Lehet, hogy furcsa lesz egy nőtől ilyet hallani, de: keress magadnak valakit "arra". Ha egy kicsit rendben leszel hormonálisan, akkor másképp látod a világot.

Ha meg most kedves, várj pár hetet, hónapot. Ha még tart a dolog az asszonynál, akkor komolyan meg akar tartani, ha nem, akkor hagyd ott.

Ha már négy éve így megy, akkor pár hónap próbaidőt igazán kibírsz.

Bocs, előző vagyok:

azért ez a csak hanyatt, csak mindig ugyanúgy tényleg durva ám. A szexben pont az a jó, hogy annyiféle lehetőség van. Meg az érzelmi sivárság is kemény, mert attól, hogy hasonló cipőben járok, próbálok azért kedves, figyelmes lenni a férjemhez, bár nehéz, mert ugye morog a drága "éhségében".

Nagyon keményen tudtára kell adnod a párodnak, hogy ez így nem jó és a későbbiekben is lássa rajtad, hogy te igenis nem csak a külsőségekben akarsz családot, hanem érzelmileg is. Bár nem tudom, mit érsz el vele.

Kedves Kérdező!

30 éves nő vagyok, és sok férfitől hallottam ilyen prolémáról, mint ami neked van. Sok ex-nős pasival megismerkedtem, és megkérdeztem miért ment tönkre a házasságud vagy tartós együttélésük. Nos, 90 %-ban a szex rossz volta vagy hiánya miatt. Volt aki szeretőt talált magának, és így pótolta, de ha a feleséged rájön, akkor az nagyon fájdalmas, ezért jobb előbb elválni. A másik meg, hogy jogosan fogja érezni a párod, hogy elárultad, még akkor is ha szóltál a problémáról előtte. Volt aki vár várt és elváltak.

Azt írod, hogy a feleséged megpróbál kitenni magáért és körülugrál, akkor láthatod hogy igyekszik és fontos vagy neki. De te még mindig sértődött és elkeseredett vagy. Nem szabad, hiszen a szex hiánya valószínű nemcsak az ő hibája! ezt ne feledd.

Lehet hogy tényleg aszexuális lett egy kicsit, én sem kívánom mindig a szexet (jó nem évekig...) de lehet hogy érzelmi próblémája van. Én akkor is visszautasító tudok lenni, ha a másik megbántott valamivel (talán nem is tudja mivel) és úgy érzem hogy nem szeret igazán. Tudod a nőket gyötrik az érzelmek, hogy a barátom viccesen megfogalmazta :) Lehet hogy nála is van ilyen probléma. Ezt csak úgy tudod meg, ha nagyon bensőségesen közelítesz hozzá, nem szexuálisan! Elviszed egy romantikus sétára valami kellemes helyre este, mondjuk Duna-partra, vagy elviszed táncolni. A tánc nagyon össze tud hozni, és felébreszti a romantikus érzelmeket. És a romantikázás közben mondd meg, hogy nagyon hiányzik ő neked, és óvatosan meg tudod kérdezni mi a baj, és hogy nem érted esetleg mivel bántottad meg. Talán lassan kinyit a Római-part, és ott vannak olyan helyek ahová 30-asok és idősebbek is járnak. Tudod, attól hogy egyenesen felteszed neki a kérdést, hogy megbántottalak drágám? otthon a konyhaasztalnál, nem biztos hogy megmondja.

Nagyon drukkolok neked! :)

ja igen, és a nőknél nem elsősorban a szex a szerelem jele, hanem inkább a babusgatás, ölelés az.

Az előző vagyok:

ha szeretőt keresnél, azzal nem oldasz meg semmit, mert csak lelkiismeret-furdalásod lenne tőle, és ha esetleg a házasságod rendbe is jönne utána, akkor is örök bánatod lenne, hogy mit tettél. Szerintem nem éri meg egyik bánatból a másikba esni. És egyébként a feleségeddel szeretnél szerelmeskedni, nem? akkor más nem fogja pótolni, csak esetleg felszínesen.

A pózokról szólva pedig, szerintem ha már eljuttok odáig, hogy együtt vagytok, akkor neked kell irányítani, nem? Később lehet ő a kezdeményező.

Véleményem szerint, ha egy nő már hosszú ideje nem kívánja a szexet, de a párja már nagyon szeretné, néha (nem csupán havi 1-2-szer) azért kielégíthetné a férfit, akár szex formájában akár máshogyan, ha nem akarja a férfit elveszíteni. Most nem arról papolok, hogy a férfi nem bírhat ki egy kevés időt szexmentesen, de éveket azért..., az már durva.

Ahogy mondani szokás: evés közben jön meg az étvágy. A férfin múlik, hogy "be tudja-e melegíteni" a nőt. De ha a nő nagyon elzárkózik, akkor is még ott van a keze vagy a szája, ha már szexelni nem is akar. Én is vagyok úgy sokszor, hogy nem igazán akarok összebújni a párommal, de ő meghozza a kedvem. Csak nyitottnak kell rá lenni.