Rossz ember lennék? Mi tegyek, ha mást kívánok?

Nekem ugyanezt egy éve nyögte be életem szerelme. Szinte szóról szóra ugyanezt. Hónapokon keresztül egyszerűen át sem láttam a bánatom fátylán, rengeteg idő volt, mire egyáltalán rájöttem, hogy tőlem nem áll meg a világ. Azóta hiába szeretnék újra szerelmes lenni, egyszerűen képtelen vagyok, a nőket szinte autómatikusan tárgyként kezelem, és még mindig azt a monológot hallom újra és újra:

"Tudom hogy egymásnak vagyunk teremtve. Tudom hogy jobban nálad soha senki nem fog tudni szeretni. Mégis tovább kell hogy lépjek."

A mai napig is csak erre tudok gondolni, lehet egy nő bármilyen, 1-2 hónap, és egyszerűen megunom. Egyik sem ő, és soha nem is lesz az.

Ezt nem lehet úgy lezárni, hogy ne legyen belőle sérülés. Ha magyarázatot adsz a dolgokra, az részleges megnyugvást nyújthat neki, de egy ilyen megrázkódtatást ép ésszel kiheverni is feladat. nehogy azt hidd, hogy csak ez okozta, de végső soron nekem az egész életem megváltozott.

Tényleg részletesen magyarázd el hogy miért is történik mindez, de utána ne beszéljetek. NE. nagyon sokáig. Legalább egy fél évig. Hidd el, csak könnyeket csalna mindkettőtök szemébe.

Tényleg úgy érzed hogy abszolút nem menthető a dolog? Lehet hogy életed egyik legnagyobb hibáját készülsz elkövetni.

Azt gondolom,ha 5 gyönyörű évet töltöttetek együt,akkor ez a kapcsolat őszintének kell,hogy legyen.Mert ha nem az,akkor csak rámondod azt hogy gyönyörű volt,és az nem ugyanaz.Szóval szerintem a konfliktusokat,mindig az okozza,ha nem vagyunk őszinték egymással,vagy elhallgatunk valamit a másik elől.Szerintem ezt elsősorban vele kellene megbeszélned!Nem gondolnám,hogy rosszember vagy emiatt,akkor leszel az ha eltitkolod előtte a vágyaidat.Az ember nem úgy van kitalálva,hogy egy életen át csak ugyanarra az emberre vágyik,ez hosszu távon szerintem mindenkinél ugy van,hogy megkíván mást is.

A házasságot annak idején a vagyonmegosztás miatt találták ki:akárhogy is mondják,ez szerintem nem lehet Isten törvénye,csak az emberek eltévedtek,túl nagy az egójuk,és birtokolni akarnak,ezen túl kellene lépni mindenkinek.

Én 10éve vagyok együtt a párommal,és biztos vagyok benne,hogy az ő szemében már én sem ugyanaz az ember vagyok,mint a kapcsolat elején,bár ő olyan fajta,hogy ezt nem nyilvánítja ki,de azért ezt észre lehet venni.Én is megkívánok más nőket is,és szerintem ő is megkíván más pasikat is.Van egy közös babánk is aki 7 hónapos,most rúgnám fel az egész kapcsolatot,mert más nőt kívánok?

Előbb utóbb a másikkal is ugyanez a szitu állna fel szerintem.Ennek semmi értelme.

Ha nálunk egy ilyen beszégetésre kerülne sor,én szó nélkül belemennék egy nyitott kapcsolatba,még izgatna is a dolog.A legjobb lenne egy hasonló gondolkodású szimpatikus pár találni,akikkel lehetne néha csereberélni:)Lehet hogy ez egyeseknek gáz lenne,de szerintem sok ilyen van,és ha mindenki jól érzi magát egy ilyenben akkor miért ne? Inkább mint háborúzzunk szerintem! 34F

Szia, 21.40 vagyok:)

Már megint csak ugyan azt tudom mondani, dettó ez van velem is, illetve velünk is. Már nem egyszer próbáltam vele beszélni, de mikor "érzi a vesztét" teljesen máshogy kezd viselkedni...úgy, ahogy nekem igazából tetszik. De ez csak arra az egy-két napra érvényes, mikor "helyzet van"... Utána ugyan azok a szürke hétköznapok következnek mint előtte. Én anyum is nagyon szereti őt:) Biztos hülyének nézne ha kidobnám. Meg akinek eddig beszéltem az érzéseimről mind azt mondják, hogy nem értik, mert hogy a xy ilyen meg olyan rendes kedves aranyos, biztos nem találok még egy ilyen fantasztikus embert mint ő...

Én is bele tudnék szeretni valaki másba...ahogy te is írtad. De nálunk azért van némi furcsaság... Ugye írtam már, hogy beszélgettünk korábban arról amiket én érzek, konkrétan megmondtam neki, hogy én már szerelmes nem vagyok. Jó vele lenni, jó a társasága stb., jó, hogy van valaki akivel ide meg oda elmegyek, de nem vagyok szerelmes, pont az nincs meg már bennem ami (nekem) egy kapcsolathoz kéne. Azt gondoltam teljesen ki fog akadni, hogy ezt mondom, de a legnagyobb megdöbbenésemre ő ugyan ezt mondta!!:O Jó nem szó szerint, de az volt a lényeg, hogy ő sem szerelmes már belém!! Csakhogy neki ez így tökéletes. Merthogy ha ilyen jól megvagyunk egymás mellett (mert tényleg jól megvagyunk, mint a legjobb barátok pl.) akkor mégis minek kéne szakítani... Merthogy szerinte meg pont ilyen egy kapcsolat...a szerelem a legelején van, hatalmas fellángolás, pillangók meg minden amit akarsz, a végére viszont már csak ez marad, ami most kettőnk között van. És, hogy biztos nagyon rossz lenne, ha szétmennék, így hát minek is ezt bolygatni...teljesen ledöbbentem, hogy neki ez a véleménye. Köpni nyelni nem tudtam, úgyhogy azóta is együtt vagyunk, de állandóan ez jár a fejemben, ennek szakítás lesz a vége:S

21/L

Szia!

Elolvastam a kérdésedet és a hozzászólásokat is... Velem is valami hasonló történik..pontosabban az mint veled anno...

Bár én fiatalabb vagyok és a kapcsolatom még csak 3 éve tart , de a többi stimm...

Végül hogy alakultak a dolgaid ? Mit léptél?