Hogyan lehet túllépni ezen a helyzeten?

ma 17:29

"Ebben mi a fura?"

Én nem tudnék jóízűen együtt lenni valakivel, akiről tudom, hogy csak egy éjszaka, és tudnám, hogy jövő héten meg már valaki mással van együtt.

"Szerencsés lehetsz,ha még az erkölcsöd sosem került kihívásra vagy egyszerűen csak kerülöd a konfliktusokat és hitegeted magad..."

Mivel hitegetem magamat?

"Tuti,hogy ha sose lennél szerelmes egész életedben,nem bírnád ki sex nélkül!"

Pedig már negyed évszázada így van.

"Amint reménytelenül éreznéd magad,te is így tennél,mint a lány..."

Nem.

"Ha nem akkor egy szent vagy,de akkor ne foglalkozz a világi dolgokkal,inkább áljál be szezetesnek,hátha van benne valami!!"

Nem vagyok szent, így a gondolatmeneted további része is értelmetlen. Meg amúgy önmagában is irónia az egész.

"De mint ,te is mondtad,most nem tudsz racionálisan gondolkodni,úgyhogy érzelmekkel senki nem fog tudni meggyőzni!!"

Nem... amit érzek ezzel kapcsolatban, annak nincsenek racionális alapjai. Az eszemmel tudom, hogy egy csodálatos nő, hogy együtt nagyon boldogok lehetnénk, tudok mindent. Ennek ellenére bennem van ez az érzés, ami akadályoz ebben.

ma 17:40

""Én nem tudnék jóízűen együtt lenni valakivel, akiről tudom, hogy csak egy éjszaka,"-kitudja talán úgy gondolta,hogy lehet még belőle valami,csak ezt elfelejtette veled közölni!"

Már ismert akkor engem is, amikor ez megtörtént. Jó, nem úgy, mint most, de tudta, hogy a világon vagyok, hogy tetszik nekem, hogy érdeklődöm iránta.

""és tudnám, hogy jövő héten meg már valaki mással van együtt."-Ezt így konkrétan kijelentette a fickó,hogy figyelj ma dugunk jövőhéten meg dugok valaki mással? Nem hiszem!"

Erre nem tudom a választ, azonban szerintem, ha valaki ilyen módon benevez egy éjszakára, akkor abban benne van, hogy nincsen kötöttség, nincsen a másik ember iránt érzett felelősség. Ez pedig számomra elengedhetetlen ahhoz, hogy valakire rá tudjam bízni magamat.

"Nem lehet ,hogy valami előitélet beszél belőled?"

Mégis miféle előítélet?

ma 17:52

""Mégis miféle előítélet?"

-Hát hogyha valaki egyszer lefekszik valakivel,érzelmek nélkül,akkor az tuti ezt csinálja minden héten! Szerintem ez előítélet!"

Nem, én egyetlen pillanatig sem gondoltam ilyet, ha ezt érezném vele kapcsolatban, akkor már régen el is felejtettem volna.

Egyszerűen arról van szó, hogy valahányszor eszembe jut ez a dolog, összeszorul a gyomrom. És elég sokszor eszembe jut, van, hogy el tudom felejteni egy időre, de amikor beszélgetünk, és valami eszembe juttatja, akkor mindig nagyon-nagyon rossz érzés tör rám. Valami olyasmi, hogy: "Ez a tündérszerű női lény hogyan volt képes egyszerűen csak odaadni magát egy vadidegennek?".

Egyszerűen mondhatjuk úgy is, hogy a női eszményképem mást diktál, mint ez a cselekedet.

ma 17:54

Nem tudom. Egyszerűen csak van egy érzés bennem, amivel a józan ész harcol, de nem tudja legyőzni azt, mert az érzések nem racionális alapokon nyugszanak ugye.