Az észre, vagy a testre "hallgatni"?

Van egy férfi, akivel kölcsönösen testi vonzalmat érzünk egymás iránt.

Eddig egyszer találkoztunk, egy rövid ideig, akkor csak arra volt időnk, hogy pár mondatot beszéljünk.

Őszinte (volt)mert a legelején megmondta, komoly kapcsolatot nem kíván.(Feleség gyerekek....)és én ezt tiszteletben tartom.

Én még nem tudom...ha meg is történne a dolog nem tudom annyi elég lenne e...

Az eszem azt mondja állj ! de a testem nem...

Most vonatkoztassunk el a családtól...bár tudom lesznek válaszolók akik leribiznek, és hogy tönkre teszem a családot....ez most"mindegy..."bár, azt is tudjuk, hogy ahová bármilyen szintem beférkőzik egy harmadik, nem tökéletes kapcsolat.

Jobb vágyakozni, és elképzelni milyen lenne vele, és talán ez az érzés majd valamikor elmúlik,vagy megtenni, és tudni milyen lehetne a folytatás...?

Küzdök az érzéseimmel, az eszemmel...és tudom hogy ő is ezt a kettősséget érzi..igaz nekem nincs veszteni valóm, egyedül vagyok.Hacsak annyi nem, hogy fájnak ezek az érzések.