Lehet-e lóháton élvezkedni?

Ehhez nem kell tehetség, hogy ezen az oldalon ilyet csinálj. De az is valami, hogy bevállaltad. Elmondok valamit. Ez még akkoriban volt, mikor sok minden nem stimmelt velem. Kitaláltam egy történetet, amit minden ismerősöm elhitt, akkor is, ha előtte mondtam, hogy „képzeld mit találtam ki”. Ezzel az utcán megállítottam bárkit, pár pszichológiai trükkel megspékelve előadtam neki. Erre szinte azonnal, jóindulatú arccal gyűrték a kezembe az ötezrest. Fél óra alatt negyvenezret szedtem össze így, ez volt az első, és utolsó ilyen. Nem volt ember, akit megállítottam és ne adott volna pénzt. De nem lett volna jogom ahhoz, hogyha nem ad pénzt felfedem, hogy át akarom baszni, és utána nekem feljebb áll, hogy leszart egy szerencsétlen helyzetben levő embert, pedig nem is tudta, hogy átb@szás..

Nekem ez a kérdés ótvaros volt, utólag kiderült, igazam van. „Az szép”. Ezt írtam, és neked szólt, az „átb@szónak”. A végén színt vallassz, és gyorsan írsz egy olyan mondókát, hogy manipuláld vele a válaszolók igazságérzetét, ha nem is észrevétlenné tedd, de eltereld a figyelmet a saját sárosságodról, amivel az egész láncolatot generáltad. Neked semmi jogod nincs azt feltételezni, végképp nem megállapítani, hogy én bántani akartam egy általad élőnek beállított fiktív személyt.

Dharmát tanulok, és jól le van írva, hogy nem marad következmények nélkül egy ilyen tett. Én is megittam a levét annak, amit csináltam. És még átváltottad pozitívra.. Tudod, a Buddhizmus nagyon hasonlít a matekhoz, és hidd el a természet meg fogja oldani az egyenletet.

Csak jótanács, saját tapasztalat alapján.