A nők szexuális szelekciója biológiailag hibásan kódolt?

@4: Mondjuk megértem, hogy incelként nehéz elképzelni, hogy valaki ilyen segédeszközök nélkül is képes legyen kettőig elszámolni.

Fun fact: attól, hogy értelmetlen kérdéseket írogatsz GYK-ra, még nem lesz nőd. A nők nagy szerencséjére.

Nem nő kell neki, hanem orvos.

De az orvosok mind csalnak, és csak rosszat akarnak neki. A hangok is megmondták.

De, hulyek haza is van, jelenleg ugy hivjak, hogy Parlament.

(Bocsi az offert - nem mintha maga a kerdes nem lenne off itt a TT-ban.)

Na jó, mindenféle gonoszkodás nélkül: ez a cikk nem bizonyít vagy cáfol semmit. Pl. azért mert az Alzheimer kór általában az idősebbeknél jelenik meg, akik már túl vannak a szaporodási életszakaszukon, tehát nincs túl sok összefüggés aközött, hogy valakinek hány utódja van, illetve hogy ő fokozottan veszélyeztetett-e Alzheimer kór szempontjából.

Továbbgondolva az is feltételezhető, hogy ha volt korábban az Alzheimer kórnak olyan változata, amely fiatal korban betegítette meg az alanyokat, ezért a szaporodási esélyeket érdemben csökkentette, nos, ez a változat már nagyrészt kiszelektálódott a populációból.

Eleve csak akkor lehetne felvetni, hogy gond van a nők genetileilag kódolt, esztétikai preferenciákon alapuló párválasztási stratégiájával, ha bizonyítani lehetne, hogy összefüggés van a férfiak macsó külsejét meghatározó gének és az Alzheimer kórral kapcsolatos esendőségük között. Ilyemiről azonban nincs szó.

De még ha lenne is összefüggés, akkor is óvatosnak kellene lenni a következtetések levonásával, lásd a sarlósejtes vérszegénység esetét: az afrikai populáció nagy része olyan génváltozatot hordoz, amely elősegíti a sarlósejtes vérszegénység kialakulását. Sokáig nem értették, hogy miért marad fenn ennek ellenére ez a génváltozat. Azután kiderült, hogy azért, mert bizonyos fokú védelmet ad a malária ellen és a maláriával fertőzőtt területeken ez a védelem összességében többet ér, mint a sarlósejtes vészegénység miatti többlethalálozás.