Ha egy növényi sejtnek eltávolítjuk a sejtmagját, majd egy állati sejt sejtmagját helyezzük be, akkor képes a növényi sejt előállítani az állati sejt által kódolt fehérjéket?

Érdekes kérdés. Nem tudom végeztek-e ilyen kísérletet, és abban sem vagyok biztos, mi lenne az eredménye, de azért valósznűnek tartom, hogy nem működne.

A riboszómák biztosan alkalmasak. Ezt onnan lehet tudni, hogyha átültetsz egy gént az egyik fajból a másikba, akkor képződni fog a megfelelő fehérje. (Pl. inzulintermelő baktérium).

Az ER és a Golgi már érdekesebb kérdés. Ahhoz, hogy ezeken képződjenek, illetve érjenek a fehérjék, megfelelő szignálszekvenciák szükségesek. Ha a szignálszekvencia eltér, akkor a sejt nem a megfelelő hyleen fogja termelni a fehérjét. Nem tudom, mennyire térnek el ezek a szekvenciák az állatok és növények között. Feltételezem, evolúciósan konzerváltak (nem változnak túl gyorsan), de azért pár száz millió év így is elég lehet ahhoz, hogy ne legyenek kompatibilisek.

De szerintem a fő gond a génexpresszióval lenne. A core promoter erősen konzervált, így az valószínűleg nem okozna gondot az eukariótákon belül. (De például baktériumba ültetett gén eukarióta promoterrel nem fog működni, és viszont.) De az eukariótákban számos transzkripciós faktorra van szükség a gének kifejeződéséhez. Ezek hiányában nem íródik át mRNS, és így fehérje sem fog képződni. Márpedig ezek eltérhetnek az eukarióták között, így szerintem komoly probléma lenne a génexpresszióban, így nem működne.

De konkrétan ilyen kutatást nem találtam, szóval amit írtam, az csak a saját elgondolásom.

Tudtommal nem tejesen egységes az sem, hogy milyen kodonhoz milyen aminosav tartozik.

Az pedíg teljesen biztos, hogy a növényi sejt nem úgy fogja hajtogatni a fehêrje harmadlagos, negyedleges szerkezetét, mint az eredeti gazdasejt.

#3

"Tudtommal nem tejesen egységes az sem, hogy milyen kodonhoz milyen aminosav tartozik."

Ez igaz, vannak alternatív genetikai kódok is. Csak nagyon ritkák. (És általában az eltérés is kicsi a standard kódtól.) LEggyakrabban a sejtszervecskék (mitokondrium, plasztiszok) DNS-e esetében fordul ilyen elő. Tudtommal sem az állat-, sem a növényvilágban találtak olyan fajt, aminek a sejtmagi DNS-e nem a standard genetikai kód szerint fejeződne ki.

[link]

[link]

"Az pedíg teljesen biztos, hogy a növényi sejt nem úgy fogja hajtogatni a fehêrje harmadlagos, negyedleges szerkezetét, mint az eredeti gazdasejt."

Azért teljesen biztos nem lennék benne. A nagyobb fehérjék estében (amelyeknek szükségük van chaperonokra a foldinghoz) lehetséges, hogy így van, de a kisebb fehérjék maguktól is fel tudnak tekeredni, ahogy az Anfinsen kísérlet is bizonyítja.

Azért is gondolom, hogy a foldinggal nem lenne probléma, mivel a transzgenikus élőlényeknél általában elég jól műkdönek a másik fajból származó fehérjék, még akkor is, ha nagyon távoli fajról van szó. (De bizotsan van, amikor vannak problémák.)

4#

Megvan, a kodon szinonímák mások egyes fajok között:

[link]

Ezt a géntechnológiában ki lehet használni, hogy nehogy rossz helyen vágjanak bizonyos enzimek.

Hogy ez így mennyire releváns a kérdéshez, nem tudom.

Azért azt gyanítom, hogy nem minden hajtogatódna jól :D

De elkell ismernem, inkább csak laikus vagyok a témában.

#5

"Megvan, a kodon szinonímák mások egyes fajok között:"

Ja értem, erre gondolsz. Ez valóban eltér, de nem tudom, hogy mennyire befolyásolja a fehérjét. (Szerintem nem nagyon.)

"Azért azt gyanítom, hogy nem minden hajtogatódna jól :D"

Minden biztos nem de szerintem a nagy része azért igen. (De nincs erről konkrét információm.)