Miért nem kívánom már párommal a szexet?

Egyáltalán nem mondom, hogy borulj a lába elé, vagy hogy háremhölgyet játssz. Igazából csak megmutatom neked, hogy valószínűleg mi van a másik oldalon, mivel én is férfi vagyok, ezért férfiként gondolkodom. A két nem különböző gondolkodását nem lehet megváltoztatni. Használd föl ezt arra, hogy megértsd a másikat, mert úgy látszik, a férjed nem túl erős a dolgok empatikus megbeszélésében. Ennek ellenére, örülnék, ha az eddigi, az én véleményemet "lehordó" csapat megmondaná, hogy miért is lenne jó az, ha támadsz és azzal érvelsz közben, hogy mennyi dolgod van otthon. Ő meg azt mondja, hogy munkahelyi problémái vannak (egyáltalán tudod, hogy vannak-e és hogy milyenek? Mert lehet, nem mondja. Én sem szoktam mondani. Férfi szokás, hogy a nőnek nem nyavajgunk.) Egyszerűen ez nem vezet sehová, legalább is nem jó felé, ráadásul eddig sem vezetett.

A hasonlat nem rossz. Enni, fűteni, takarítani, dolgozni a pénzért ugyanaz a fontos, létfenntartó feladat, amit napi szinten nagyjából életed végéig csinálni kell. Jó, ha szándékosan önti a kávét a fehér abroszra, akkor az természetesen más, de hát nem vagyok ott, nem tudok minden részletre pontosan válaszolni.

Mit lehet tenni? Vannak dolgok, amiket nehéz megváltoztatni, egyből nem lehet, szerintem a Ti helyzetetek is ilyen. Valószínűleg ő hasonlóan frusztrált az egy szobás lakásban, ahol nincs egy szabad fél órája félrevonulni. Ráadásul éjszakás, hogy lehet pihenni a gyerekek mellett nappal 12 óra munka után? Biztos, hogy tele a töke mindennel, csak nem fog neked nyafogni.

Nem tudom, mennyire lehet vele beszélni, de valamit változtatni kell, az biztos. Azt sem tudom, hogy a gyerekek mekkorák (le lehet-e őket passzolni bölcsibe/oviba). Hosszú távon talán az a megoldás, hogy ő ne dolgozzon ennyit (bár a mai munkaerőpiacon nem biztos, hogy válogathat az ember), szálljon be jobban a házimunkába (amit igenis össze lehet csapni, 8 évig laktam kollégiumban és lehet úgy élni, hogy nem csillog-villog minden - persze nem örökké, de átmenetileg), te meg esetleg akkor el tudsz menni dolgozni valamit, hogy az anyagi terhekbe beszállj. Mert úgy látom most a házimunka 100%-a Tiéd, a pénzkeresés 100%-a meg az övé. Lehet, egy kis megosztás segítene. Elismerem, hogy ezt nem lehet egy csapásra elérni.

Szívesen meghallgatom a többi információt is, meg részletet, akár privátban is, de mint látod, már eljutottunk egy lényeges ponthoz: rohadtul nem a szexről van itt szó igazából...

Jó, ennyi infóból már biztos, hogy nem a szexszel van itt a baj, az csak megnyilvánulása a nagyobb problémának.

Ha lenne univerzális, biztos módszer a helyzeted rendberakására, akkor elég lenne bemondani a tv-ben és megírni a magyar közlönyben, aztán mindenki boldog lenne. Ezért nem tudok (meg más sem) nagy ötletet adni, maximum csak fölvetni ezt-azt.

Tele minden bölcsi: messzebb is? Lehet, 1-2 órát utazni még mindig jobb, ha más nem, legalább a helyzet újdonsága miatt is. Nem lehet néha a gyerekeket egy időre a pesti panelba küldeni? Elvégre a nagyszülei.

A pihenés neked is jár, különben tönkremész és a te 100%-od is a párod nyakába fog szakadni gyerekkel és minden mással, aminek nem igazán fog örülni. Ha gyakran járkál a felmosott padlón koszos cipővel, akkor mossál föl ritkábban, nem tudok mást mondani. Próbáld megértetni vele, hogy nem lesz frankó, ha pár hétre kórházba kerülsz, mert kikészülsz.

Attól félek igazán, hogy ha nagyon a sarkadra állsz, vagy nekiállsz akár passzív ellenálni is, akkor családon belüli erőszakba torkollik a dolog. Igaz, te ismered, hogy milyen.

"Alapvetően akkor is az a problémám, hogy már nem kívánom a párommal a szexet."

Szerintem meg nem. Ld. feljebb.

"Ezt hogy lehetne megoldani?"

Milyen jellegű válaszra vársz? Mert gondolom nem lennél feldobva egy - itt a 16 évesektől elég gyakran előjövő - "használj illatgyertyát, masszírozd meg, vegyél föl csábos fehérneműt, stb." tanácsoktól. Bár, lehet, egy ideig működne, de hogy a probléma nem szűnik meg globálisan, az biztos.

"Vagy mi a probléma?"

Már elmondtam, sőt Te magad is. Olvasd vissza, amiket írtál. Nekem nem hogy szexelni, de otthon lenni sem lenne kedvem. Ld. Maslow-piramis.

"valamiért taszít a gondolat, de nem tudom, miért?!"

Mert belül haragszol rá, azért.

Na, mindegy, másféle válaszokra vársz, nem az enyémre, szerinted csak a szexszel van bajod. Végül is Te jobban ismered magad, úgyhogy csak sok szerencsét és jó szexet kívánok és remélem, sikerül megoldani a problémát!

Nem is fogod szeretni. Az ilyen személyt dobni kellene. Nekem is volt hasonló, 3-4 hónap után kiadtam az útját.

Én abszolut nem feküdnék le vele, addig amíg nem figyel oda, hogy nekem mi a jó, vagy teremtse meg hozzá a hangulatot. (ja, és nyugodtan ki is takaríthat maga után!!!)