Lehet hogy leszbikus/biszex vagyok, vagy szimplán csak elkötelezettségi problémáim vannak?

Sosem volt komolyabb kapcsolatom (sőt még csak normális sem). Legfeljebb néhány hétig tartott a dolog, az egy-két hónap együtt járás már nagyon max. Mostanában már az első 1-2 randi után teljesen kihátrálok, ha eljutunk egyáltalán addig. Fantáziálni sokat fantáziáltam róla, de férfival sem voltam még. Egyrészt senkit nem engedtem olyan közel, másrészt meg különösebben sosem hozott lázba (az is fordult már meg a fejemben hogy aszexuális vagyok, de nem ,mert szoktam pl önkielégíteni).

Maga a kérdés egy film miatt vetődött fel amit nem rég láttam és bogarat ültetett a fülembe. Volt benne egy nő, akinek sosem volt erőssége az intimitás, kicsit hasonló volt a helyzete, mint az enyém, amíg nem ismerkedett meg egy leszbikus nővel akibe beleszeretett és rájött hogy egész életében tagadta maga előtt, hogy ő is az és nem vett róla tudomást.

Nem vagyok benne biztos, de mi van ha velem is ez a helyzet? Szoktam férfiakról fantáziálni, de sokszor már a gondolatától is feláll a szőr a hátamon, hogy mindezt a valóságban kellene megtennem.

Játszadoztam már el a gondolattal, hogy talán a saját nememhet (is) vonzódok, de nem tudom, hogy tényleg vonzódok-e a lányokhoz, vagy csak az Y-generációs nyitottságomnak köszönhető a nagy elfogadás/kíváncsiság, meg hogy nem ítélkezem, nem vetem meg a melegeket.

Ti ezek alapján mit gondoltok? (Normális válaszokat várok)