Férfiként miért leszek szinte szerelmes olyan férfiakba, akik rendesek velem?

Felnőtt, heteró életet élő, kissé bi beállítottságú ffi vagyok. Kérek mindenkit hogy a ratyizást, b uzizást hagyjuk ki, én már sokszorosan túl vagyok ezen, csak fölös forgalmat generál a weblapnak. Az eszemmel én se szeretem ezt a tulajdonságomat, de szerencsére simán jól megy a szex nőkkel, sőt együtt élni is csak nővel szoktam. Viszont brutál törés volt az életemben másfél évvel ezelőtt, hogy elvált tőlem a feleségem tizenkét év házasság után, amire azt hittem, hogy végleges.

Persze kicsit teret engedtem a látens bi beütésnek, de nem lett belőle tevőlegesen semmi. Ugyanakkor két olyan srác (felnőtt, fiatal férfi) is van az életemben, akik nagyon jó barátként viselkedtek velem egy időben, eleinte testileg nem is tetszettek, de idővel sikerült egyfajta, a szarelemhez hasonló vonzalomnak felépülni bennem a legnagyobb ellenakarat ellenére. Az első srácba "belezúgtam", majd kicsit csalódtam (persze hogy csalódtam, mert nem mertem közeledni feléje) aztán jött a második, ő sem tetszett, de viszont nagyon különlegesen bánt velem és sikerült a másikból való kiszeretést követően rabul ejtenie. És ami érdekes, hogy a második fiúra azt pletykálták, hogy meleg és bejövök neki. Ennek ellenére nem igazán merek közeledni, sőt kezdem azt érezni, hogy távolodik tőlem, mert lett barátnőm. De közben a srácon jár az eszem.

Kérdések:miért kell belezúgnomezekbe a srácokba?

Miért nem tudom kiirtani a fejemből?

Vagy ha már így van, akkor ezzel a másodikkal hogy jöjjek össze? :)