Tini korodban milyen hatással volt rád, hogy nagy farkad volt?

Soha nem hencegtem vele. Sokáig azt se tudtam mekkora a normális. Nem nézegettem mások farkát :-D

F

17 éves koromig azt se tudtam, hogy nagy. Barátnőm se volt addig.

Gondoltam átlagos de az első jegyezte meg nagy a farkam

#4

Hány éves vagy?

Igazából nagyon vegyes élményeim vannak ezzel kapcsolatban, bár jobbára talán mondhatom azt, hogy mostanra kialakult egy összességében pozitív kép az egészről.

15 évesen volt először barátnőm, akivel nem sokáig voltunk együtt, de istenítette és még szakítás után is körbeadta az infót (egy suliba jártunk), így néhány barátnője is tapasztalhatta később az élményt. Sajnos ennek következtében annyira magabiztos és túlontúl nagyképű lettem, hogy a saját osztályomban és a saját baráti társaságomban is bőszen vagdalóztam a ténnyel, mivel többen voltak akik alátámasszák az állítást. Talán az irigység, talán csak a nagyképűségem, bárhogy is, elég nagy gátat vert közém és a többiek közé, így a kezdeti átlagos srácból az egyik legkevésbé népszerű lettem, elég hamar elszigetelődtem a többiektől a suliban. Ez kitartott kb érettségiig, sok barátom nem lett emiatt, viszont annál több egyéjszakás kalandom volt.

18-19 éves korom után kezdett szép lassan kialakulni bennem az, hogy ha visszaélek ezzel a dologgal, akkor túl nagy negatív hatást fog az életemre gyakorolni, és bár azóta azért kiélvezem folyamatosan az ezzel járó előnyöket, az arcomból sikerült visszavennem annyira, hogy ne legyen káros. Most vagyok 25 és még mindig inkább megcsodálják és önfeledten élvezik, mintsem hogy valakinek esetleg túl nagy lenne. Ezt szoktam gyakran olvasni, hogy valakinek a 18-19-20centi hatalmas és nem is élvezetes az együttlét, de esetemben ez nem jellemző hálistennek.

Sokáig nem tudtam,hogy nagynak számít a méretem!

Egyszer egyik unokatesóm látta ebredésem előtt állva mikor náluk aludtam ,és kérdőre vont, hogy nem is mondtam,hogy anakonda van a lábaim közt!

Onnantól kicsit szégyenlős lettem , de a barátnőm elérte az ellenkezőjét