Van olyan dolog, amit gyászolsz a szexel kapcsolatban?

Én se hagynék ki mai ésszel több lehetőséget, amit kihagytam. És határozottabban keresném az új lehetőségeket. Amíg volt párom, addig legalább őrá lehetett hivatkozni, hogy mással miért nem. Persze ez így a szakítás után egészen más. Az igazit lehet keresni, csak közben ne hanyagoljuk el az esélyeseket sem.

Egészen konkrétan amúgy Viktor farkát gyászolom. Na nem az Orbánét. Egy általános iskolai osztálytársam volt Viktor. 12 – 14 éves korunkra eléggé érdekelt minket a szex. Beszélgettünk róla. Ki mikor kezdi a masztizást? Kinek mekkora? Ki mutatja meg? Stb. Viktor nem volt szégyenlős, megmutatta. Verte is mások előtt. Nagyon nagy, nagyon szép, nagyon formás, nagyon gusztusos, nagyon kemény szerszáma volt. Azóta is kevés jobbat láttam, pedig 25 éve volt. Elég hamar rájöttem, hogy érdekel mások farka. Különösen Viktoré. Ha tehetnék vele valamit, biztosan megtenném. Tettem is neki ajánlatot, persze süket fülekre találtam.

Egy kiránduláson egyszer többen is voltunk egy szobában. A többiek kártyáztak. Viktor úgy érezte, hogy kanos is meg unatkozik is, ezért könnyít magán. A kártyázók őt nem zavarták. Ő sem a kártyázókat. Magamtól nem csináltam volna ilyet, de őhozzá csatlakoztam. Mellé ültem. Persze mindenki csak a magáét verte. Én nagyon néztem az övét. Egyszer csak azt mondta, hogy szopjam le. Már ezt hallani is élmény volt. De ugye nem kettesben voltunk ezért nem kezdtem neki rögtön. Mondtam, hogy menjünk át a másik szobába, meg hasonlók. Ő nem mozdult. Éreztem, hogy vagy itt mindenki előtt, vagy soha. Persze félve és óvatosan, a saját farkamba kapaszkodva hajoltam az övé felé. De az utolsó pillanatban, vagy inkább az utolsó utániban, elhúzta onnan a farkát. Szerintem egészen odáig nem hitte el igazán, hogy tényleg megteszem. És beijedt. Nem tudom, hogy kettesben mi történt volna. Érthető módon ezután a dolgot már nem lehetett folytatni. Ez a szopás elmaradt. Tényleg egy hajszál választott el, hogy ez megtörténjen, ezért nagyon fáj, hogy nem. Rendszeresen eszembe jut.

Mai ésszel sokkal hirtelenebbül és határozottabban kapnám be. Legalább a bekapás biztosan megtörténne. Kezeimmel az ő kezét próbálnám elvinni onnan és az ő farkát megfogni. Pillanatig sem haboznék.

Nem tudhatom, hogy ma hogy folytatódna a dolog. De talán van egy pont, amikor már nem visszakozik az ember, mert egy izgalmi állapot után csak a befejezés lehet megoldás. Ekkor érezhette volna, hogy milyen jó, és akkor talán még folytatást is remélhettem volna. És ha híre megy, hogy milyen jó…

Azóta sok mindenkivel sok mindent átéltem. De amit akkor 13-14 évesen Viktor farka jelentett, azt már semmi és senki sem fogja jelenteni.

Kszi a válaszokat.

Esetleg tudnátok kicsit részletezni a dolgokat?