Férfiak! Ti hogyan vettétek rá magatokat, hogy kipróbáljátok férfivel? Volt utána megbánás?

Nem kell rávennie magát az embernek. Magától jön a vágy vagy a kíváncsiság.

Személy szerint nem volt.

Már az első is akadálytalan volt.

És a többi is élvezetes, kellemes volt és lenne is,ha mások gyávasága nem volna akkora akadály.Amíg duma van,addig minden okés,de ha találkozni kell, akkor huss...

A körülmények okán sok-sok év telt el, mire eljutottam oda, hogy most már nincs kockázata különösebben, ha végre szopok. Mivel elhatároztam magam, találtam is rá partnert. Más kérdés, hogy az elsőn rohadtul izgultam, idegen srác volt, viszont kedves volt, türelmes, és hagyta kibeszélnem a feszkómat. Aztán hamm. :P

Nem haraptam le neki!! ;) Leves volt vacsira. ;)

A 2. pasinál már alig izgultam, a 3.-nál tök természetes volt, persze kettesben. Nyilvánosan nem tenném.

Hát hallod, sajnos sokadik alkalommal sikerült eljutnom odáig, hogy megtegyem. (Pedig csak orálról lett volna szó.) Féltem tőle, hogy milyen lesz, nem lesz-e túl rossz, meg hát... maga a tudat, hogy megtettem. Nyilván egy normálisabb társadalomban ez nem okozott volna gondot.

Aztán lebeszéltem egy pasival egy találkozót. Elmondtam neki, hogy egyáltalán nem biztos, hogy majd élesben meg merem tenni. Annyit tudtam ígérni, hogy az biztos, hogy kiverem neki. El is ment a bátorságom, amikor ott voltam, de hát ha már megígértem, elkezdtem neki verni. Közben annyira felizgatott a dolog, hogy odahajoltam, hadd élvezzen az arcolra. De aztán gondoltam, ha már végre itt vagyok, akkor miért ne kapnám be? És bekaptam. A srác pár perc alatt elélvezett. Irtóra tetszett az érzés, ahogy éreztem a számban, ahogy először kicsit elernyed a pénisze, majd lüktetve elélvez. Egyáltalán nem volt rossz érzés, és utána annyit kérdeztem magamtól: emiatt mi a frászfenéért kellett félni??