Mit kéne tennem? Már szinte útálom azokat akik boldogak körülöttem!

Szia! Mintha én írtam volna ki a kérdést..

Nekem is volt egy ilyen időszakom. Nagyon nehéz volt, pláne, hogy a környezetemben mindenki pont akkor találta meg az "igazit". Nah mondanom se kell, totál kiakadtam. Annyival volt bonyolultabb a helyzet, hogy akkor apukám halála miatt a depresszió legmélyebb bugyraiban jártam. Szóval teljesen össze voltam törve, élni se volt kedvem. És ekkor olyan dolog történt amire nem számítottam. Egy olyan barátság kezdett kialakulni egy lánnyal, hogy magam is meglepődtem. Teljesen őszintén tudunk beszélgetni, és nincs olyan hogy tabu.:) Nagyon meglepett. És azóta le se bírjuk magunkat vakarni a másikról:D. Szerencsére ezt a barátja is elfogadta, és azóta sokat járunk el hármasban bulizni, vagy csak dumálni. Nekem ő nagy segítség volt, azóta sokkal jobban vagyok, és nem csak azon jár az eszem, hogy milyen szar az élet, hanem a szépet keresem a dolgokban. Neked is javaslom, hogy próbáld meg meglátni a szépet az életben, bár tudom hogy ez nagyon nehéz ilyenkor. Menj el azzal az IGAZI barátoddal valamerre. Üljetek le dumálni, vagy vegyetek egy üveg bort, és igyátok meg valahol, és beszélgessetek ezekről a dolgokról. Olyanokat lát egy kívülálló, aki még ismer is téged, hogy azt nem is gondolnád. Bocsi a regény miatt, remélem tudtam segíteni. Ha szeretnél vmit kérdezni, vagy bármi, akkor nyugodtan írj e-mailt:)

14:48!

"Neked is javaslom, hogy próbáld meg meglátni a szépet az életben, bár tudom hogy ez nagyon nehéz ilyenkor."

Szerintem nem nehéz, csak hozzáállás/elhatározás kérdése. Akarásé és nem akarásé. Kétségtelen, az első lépés a legnagyobb, mert ki kell lépni abból a poshadt állapotból, amiben van. Szerintem...

FS