Miért baj, ha az esküvőmig szűz akarok maradni?

#30

Ebben van valami, bár nem tudom hogy lehet ezen nem aggódni valamilyen szinten - jó ennyire nem kellene, de ez akkor is valamilyen szinten egy kihívás, egy "erőpróba" ahol teljesíteni kell hogy jó legyél benne...

Irigylem azokat akik abszolút élvezetként tudnak tekinteni erre. Én is azt szeretném - egyedül okés, de ha magánál van az akivel csinálni kellene akkor valahogy már nem olyan jó mert teljesíteni kell... És akkor nincs lehetőség élvezni a dolgot, mert elvárás van és meg kell felelni neki.

Nagyobb baj az életkorom mert itt már automatikusan profi szintet fognak elvárni, nekem meg olyan nincs, vagyis rögtön az első nap kiábrándulnak mikor ilyesmire kerül sor és kidobnak.

" És akkor nincs lehetőség élvezni a dolgot, mert elvárás van és meg kell felelni neki.

Nagyobb baj az életkorom mert itt már automatikusan profi szintet fognak elvárni, nekem meg olyan nincs, vagyis rögtön az első nap kiábrándulnak mikor ilyesmire kerül sor és kidobnak."

Egy embernek nem kéne ilyennek lennie, hogy elvárjának egy bizonyos dolgot még ismeretlen szerelmüktől.

A másiknak való megfelelés szerintem meg magától adódik, idővel kialakul azzal, ahogy megismeritek egymás szokásait és beépítitek az életetekbe.

Egy dologra kell figyelni, ha valaki nő és gyereket szeretne, akkor nincs vele bajom ha 28 évesen szűz, csak a családalapítás miatt ilyenkor már gyermeket is szülhetne. Tehát nem jó ha kifut az időből, mert 35 fölött már kicsit későinek tartom, persze akkor is lehet gyermeket vállalni, de nekem az már késői lenne.

#32 és #33

Való igaz, értelmesnek értelmes vagyok. Viszont ami nekem "kell" ezen a téren - nem mert ezt akarom, hanem mert ez az amiben fel tudok oldódni - az egy magas érzelmi intelligenciával megáldott csaj.

Mert okos, értelmes barátnőm már volt. Hiába. Nappal jól megvoltunk, de az "egyéb" területeken láttam rajta, hogy "ez kevés" "kevés vagy" meg ilyenek. A legnagyobb dícséret a "nem volt ez annyira rossz" volt. Mondjuk neki se voltak tapasztalatai - hivatalosan - így vak vezet világtalant lehetett volna. (Bár az ő elvárásai a hardcore pornósok szintjén mozogtak mint később megtudtam). Meg az is ssegített volna a dolgon, ha bele tudtam volna szeretni, de mivel nagyon alacsony szinten mozgott érzelmi téren ezért egyszerűen nem is lehetett. Azt tippelném nem is vágyott ilyesmire. (Ezt is később tudtam meg). Meg azért mentem bele én is, mert féltem - sőt még ma is félek tőle - hogy nem lesz több kapcsolatom sosem. Meg nála az is baj hogy igaz azt mondja mindenre, hogy "mindegy" meg nem fontos, de pont hogy mindenből "evidens" neki a tökéletesség, szóval az a "normális" ami meg annál rosszabb az nagyon rossz. Így egész végig úgy éreztem magam mint valami megtűrt személy.

Nem tudom van-e ennyire tolerán és kedves nő aki el tudna viselni engem - de még annyira nem családcentrikus jellem hogy gyereket akarjon (én nem nagyon szeretnék - önvédelem, 3 életet tennék tönkre ezzel: az enyém, az övé meg a gyereké... Nagyon rossz "férfi" meg "apa" "példakép" volt előttem gyerekként, szóval ott sem tudom mit kellene csinálni).

Egy nagy baj van még, az a saját magam el nem fogadása, egyszerűen nem megy. Ha abszolút olyanná válnék - ami lehetetlen mert nagyjából 5 millió forintba és több évnyi melóba kerülne - akkor ó lenne. Most azért küzdök hogy a saját elvárásaim alsó régiójába kerüljek, hátha úgy jön valami csaj aki eltűr és elvisel.

Remélem van ilyen. Ha nincs arra úgyis rájövök legkésőbb 35 éves koromra és akkor magam zárom le az ügyet. De addig csak előre.

#36, kérdező

Attól még, hogy életében valaki csak egy emberrel fekszik le és egy embert szeret élete végéig az nem azt jelenti, hogy később meg fog kívánni másokat, csak mert nincs viszonyítási alapja.

Valaki az esküvőig vár vele, valaki pedig hamar lefekszik a barátjával és ha nem jó vele akkor addig csinálja ezt, míg megtalálja azt aki el is veszi.

Mindkettő jellemző, de én egyiket sem pártolom igazán.

Ha valaki az esküvőig akar várni, de már 5 éve van barátja, akkor szerintem esküvő előtt is lehet és nem azért mert "ha mégsem jó akkor még időben kicseréljük" hanem hogy ne legyenek elvesztegetettek azok a napok amiket együtt töltötök szex terén.

Tehát van egy barátod, már jártok egy éve, lefekszetek és majd 5-6 év múlva hozzámész és életetek végéig együtt lesztek. Ez szerintem normális. Nem tudom minek kell az esküvőig várni, ha utána úgyis elvesz a szerelmed. Ha úgyis megbeszéltétek.

A lányok részéről ez egy olyan bebiztosítás, miszerint félnek és nem bíznak eléggé a barátjukban ahhoz, hogy neki adják magukat. Félnek, hogy szex után elhagyják őket és az esküvőnek lőttek. Ez bizalomhiány egy kapcsolatban. Így akkor nincs sok értelme a kapcsolatnak. Egy kapcsolat nekem akkor az igazi, ha mindenki feltétel nélkül szereti egymást és megbíznak egymásban.