Van itt olyan, aki prostival vesztette el és NEM bánta meg?

Furcsamód én is a kettessel értek egyet... nem így akarom elveszteni. Kell az érzelmi része. Egyszerűen vágyom egy társra, állandóan járkálok és felfedezek olyan helyeket, amiket majd meg akarok mutatni a barátnőmnek, annyi mindent tudnék csinálni... csak az a baj, hogy tényleg elérhetetlennek tűnik. Jó, van egy-két lány, aki már most is járna velem, de nem tudok mit csinálni, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy velük járjak, mert annyira nem jönnek be... nem tudnék lefeküdni olyannal, aki nem tetszik, semmi értelme nem lenne elfogadni csak azért, hogy elmondhassam, hogy most van barátnőm. Aki meg tetszik, azzal meg nem tudok zöld ágra vergődni. Az egyik nem reagál, a másik ígérgeti, hogy találkozunk, aztán teljesen eltűnik, amikor megbeszélnénk, csupa ilyet fogok ki. Nem ütöm át az ingerküszöbüket, nem tartanak érdekesnek.