Ezt a szüzességi témát nem lehetne elintézni laza őszintességgel?

Nem kötekedés, a lényeg az volt, amiről a kérdés szól, igen, akivel KAPCSOLATBAN vagyok, azért azzal alapdolog az ŐSZINTESÉG.

Akivel csak úgy lefekszik az ember, az egy más helyzet (de nem mindenki megy bele alkalmi kapcsolatba.) Nem az erkölcsi oldalát nézem, hidegen hagy. De jó esetben az első szexuális élmény kapcsolatban történik, érzelemből. Ott meg szóbakerülnek a dolgok úgy is.

11: nem, nem történik jó esetben kapcsolatban az első szexuális élmény! Ez nem lehet egy norma, ezt nem mondhatod meg, ezt nem lehet normális vagy nem normális oldalra bontani! Mindenki úgy él ahogy akar, mindenki úgy éli meg a szexualitását ahogy akarja! Nincs olyan, hogy "A NORMÁLIS".

Mégis mitől az a normális amit te annak tartasz? Mert te így érzed, így gondolod? Vagy mert még van jópár ember melletted aki egyetért veled? Senkit nem érdekel, aki nem ezt tartja normálisnak!

Létezik a lakosságnak számos más csoportja, aki máshogy gondol a szexuális élmény fogalmára!

Vannak akik direkt szerelem mentesen gondolnak rá, és csak úgy akarják megélni.

Vannak akik csak az utódnemzés egy szükséges tevékenységének tekintik, és vannak akik meg aszexuálisok, vagy önkényesen nem élnek szexuális életet.

Ha állatok vagyunk, akkor csak az utódnemzés a szexualitás célja, ha pedig intelligens és fejlett emberi lények vagyunk, akkor nem köthetjük a szexualitást sem csak a szerelemhez, és sem csak az utódnemzéshez!

Ha az ember egy egyéniség, egy intelligens magas szintű létforma, akkor a szexualitásának megélése és felfogása a saját világában egyedi és nem egy normához közelít, vagy alkalmazkodik!

Senki nem mondhatja meg, hogy ki hogy élje meg az első szexuális élményét, és azt sem, hogy hogy kellene, vagy hogy lenne jó, vagy hogy helyes és hogy helytelen!

Nem tudom kinek gondolod magad, hogy a saját értelmezésedet és véleményedet állítod be normának???

Hadd döntse és értelmezze mindenki maga, hogy mit jelent neki a szex, a szüzesség, a párkapcsolat stb. ne te mond meg!

SEHOL nem említettem a "normális" szót. És nem kell egyet érteni velem, ezt már rohadtul túlkombináltad. Tőlem aztán mindenki úgy ba$zik, azzal, akkor, és ott, ahogy neki jól esik.

De ha ennyire értetlen vagy:

Egy PÁRkapcsolat alapja a bizalom és az őszinteség (kellene, hogy legyen.)

Egy alkalmi szexnél nyilván le van $zarva, mert kit érdekel...

Nem lehet a kettőt egy szinten említeni.

És még mindig nem mondtam olyat, hogy nem normális ez, vagy az... Bár lehet, én is ugranék minden $zarra, ami nem tetszik, ha negyed évszázadig a kutya se nézett volna rám.

(Pedig én is a '80-as években születtem... )

13: értem, szóval szerinted gáz, hogy 24 és fél évesen vesztettem el anno. Szerintem nem gáz, és nem vagyok ettől frusztráltabb mint aki 14 évesen vesztette el.

Attól pedig, hogy nem volt szex még nem jelenti azt, hogy 14-20 éves korom környékén ne lettek volna kapcsolataim. Voltak, ilyenek olyanok, tiniszerelmek stb. de szex nem volt. Ettől még nem voltam antiszociális, és nem volt velem semmi gond, és nem volt szó arról, hogy a kutya sem nézett rám, mert sok lány lett volna akivel lefeküdhettem volna, de nekem ők nem jöttek be, ennyi. Legtöbb barátom lefeküdt olyan lányokkal is, akik abszolút nem jöttek be nekik se külsőre se belsőre. Rám is tapadtak számomra "csúnyábbak" és kövérebbek, akikhez nem volt kedvem meg gusztusom, válogatós voltam, és a mai napig az vagyok. Zárkózottabb voltam anno mint most, ennek számos oka volt, családi okai is, és egyéb, nem volt otthon minden rendben és ez kihatott a napi hangulatomra is, meg mindenre, mindenkivel távolságtartóbb voltam akkoriban, de voltak barátaim, és voltak lányok, akik odáig voltak értem, csak én velük nem foglalkoztam.

Már megint próbálod kitalálni, hogy milyen voltam "negyed évszázadig" amit direkt úgy írsz, mintha valami hú de rettenetesen hosszú idő lenne. Ne hülyéskedj már, aki tanul, és magasabb végzettséget akar elérni, annak még csak itt kezdődik kb. a releváns élete ami a karriert illeti. Még magamra sem volt időm, nem hogy egy kapcsolatra, és igenis párkapcsolatot akartam, nem csak egyéjszakásokat, ha így lett volna, akkor már nem lettem volna szűz! Mivel tudtam, hogy nem tudnék normális kapcsolatot fenntartani (hidd el megpróbáltam, de nem ment, mert önzőnek éreztem magam, nem volt elég időm a páromra stb. később neki is elege lett), ezért nem is nagyon volt, csak a szexért meg nem hülyítettem senkit!

Mikor meg már nem bírtam, meg elegem lett, meg több időm lett, akkor már a szabadidőmet csak csajozásra használtam, és rendesen bepótoltam azt a "negyed évszázadot" amit annyira kiemeltél! Valószínűleg az elmúlt években többet csajoztam, mint amit abban a "negyed évszázadban" tudtam volna, és jobb is így, nem bántam meg, ugyanúgy átéltem mindent amit szexuálisan és párkapcsolatilag lehet, és még nem állapodtam meg, de már megtehetném azt is, amit lehetett kipróbáltam, és ami érdekelt azt megtapasztaltam, és még nem vagyok öregember szerintem....

Na mindegy...

Én leírtam a saját tapasztalatom, mire te visszavágtál, hogy téged az hol érdekel, erre fél oldalas válaszokat írsz magadról, de lényegtelen.

Igazából csak 1et kérdeznék: ha a lány, aki az első volt, mondjuk komoly kapcsolat lett volna, nem egyből irány az ágy, és megkérdezi, hány nővel voltál/vagy voltál-e már egyáltalán, azt válaszolod, hogy semmi köze hozzá, a szemébe hazudsz és rögtönzöl egy számot, vagy őszinte vagy?

15: mivel a szex volt előbb és nem az érzelem, és nem álmaim nője volt, akivel le akartam élni az életemet, ezért ha megkérdezte volna, mondtam volna valamit, először nem mondtam volna számot, mert az amúgy is kit érdekel, ha meg nagyon faggatott volna akkor kapott volna egy számot 1 és 3 között, aztán kész. Senki nem kérdez ilyet egyébként, hacsak nem feltűnően béna a férfi/nő az intim helyzetben. Ha valaki tiszta ideg, és szerencsétlenkedik, akkor nyilván felmerül, hogy neki ez valami nagyon új, és valószínűleg szűz. Viszont ha tetszik a másik fél, és valaki fel van izgulva és nem csak azon van, hogy kipipálhassa a szüzesség kérdését, akkor élvezni is akarja az együttlétet, és ehhez nem passzol a kapkodás. Én pl. inkább megnyugodtam a partnerem közelsége és gyengédsége és szexuális vonzalmának kimutatása miatt, engem ez egy kellemesen erotikus és szenvedélyes hangulatba hozott, ahol férfi tudtam lenni a szó minden szexuális értelmében, és akkor már senki nem gondolná, hogy éppen most vesztem el, vagy inkább tapasztalt vagyok.

Szerintem ha nem mindent elsöprő szerelemben történik a szex hanem a kezdetén, az ismerkedés szakaszban, akkor még lehetnek titkok, és a szüzesség is lehet titok. Ha annyira komoly lenne a kapcsolat, hogy már közös életet tervezgetek valakivel, akkor lehet idővel elmondanám az igazat, persze csak ha kérdezősködne vagy ilyesmi. Ha nem akkor nyilván nem hozom fel magamtól egy hétköznap délután, hogy "drágám, tök finom lett ez a leves... ja amúgy veled vesztettem el a szüzességem, csak úgy mondom...". Szóval nem tudom miért kell ezt az őszinte/nem őszinte dolgot ennyire erkölcsi magaslatokba emelni. Attól ,hogy nem mondom el, még nem leszek rosszabb, vagy jobb, vagy hazug, vagy alattomos, és nem is verek át senkit vele komolyabban. Nem tökmindegy a csajnak, hogy szűz vagyok vagy sem? Az én lelkemnek viszont abban a pillantban jobb, hogy nem azon kell gondolkodnom, hogy a csaj most magában mosolyog rajtam, megijedt, fél, lenéz stb. lehet hogy örül neki, de lehet hogy éppen ellenkezőleg, nem tudhatom, és minek kockáztassak? Ha annyira szerelmes lettem volna, és tökéletesen tisztában lettem volna vele, hogy az első szexuális partnerem lesz az utolsó is, akkor elmondtam volna neki, hogy szűz vagyok, de akkor is csak ha kérdezi, minek hozzam fel magamtól? Nem is értem, miért kellene elmondanom bármit is a szexuális előéletemről?