Elvette a szüzességem és kidobott. Az én hibám volt?

Az nem gáz, hogy fél év után 16 évesen lefekszel valakivel. Viszont az már gáz, hogy azért feküdtél le vele, mert meguntad, hogy mindig ezzel jött.. Ez gáz :)

Megmondom az őszintét, te is hibás voltál. Minden épeszű nőnek leesne, hogy csak szexelni akar, ha mindig a szexet emlegeti neked... naív voltál ennyi, majd tanulsz belőle.

17/L

ú banyek nagyon sajnálom csajszi :((

én is így jártam, de én belátom hogy szerelmes voltam és iszonyatosan ostoba is mellé.. hidd el, tanulsz belőle és legközelebb remélem a rózsaszín köd felett győzedelmeskedik az ész (:

A helyzet az, hogy ez a kérdés 14-15 évesen még elfogadható lenne, de egy 17 évesnél már kissé gázos szerintem...

Egy rövidesen nagykorú felnőtt ember nincs tisztában alapvető párkapcsolati kérdésekkel... Elszomorító... Bár egyáltalán nem a te hibád nagy valószínűséggel. Hiszen ha csak az a baj hogy buta vagy és bár magyarázták neked e dolgokat, szülők tanárok barátok, csak egyszerűen nem fogtad fel, nem érted, akkor te vagy kissé szerényebb értelmi képességű, amiről nem tehetsz, nem a te hibád.

Ha viszont nem sikerült serdülésed során összeakadni egyetlen épkézláb emberrel sem, aki e dolgokat elmagyarázgatta volna neked vagy legalább egy korrekt könyvet a kezedbe ad, az nagyon nagy baj, szerencsétlenség. természetesen ez sem a te hibát. Hibás semmiképpen nem vagy ill nagyon kis mértékben, de nem ez a lényeg itt.

A lényeg az, hogy egy civilizált társadalomban egy gyakorlatilag felnőtt ember. Mert 17 évesen mondhat bárki bármit, már mindenki felnőtt, ha minden rendben van és valamiért nincs visszamaradva (pl szülői agymosás, vagy egyházi agymosás) és egészségesen tudott mind a teste, mind a személyisége fejlődni.

Már 14, de legkésőbb 16 éves kor körül illik és érdemes is ismerni az ellenkező nemet, legalábbis körvonalakban, fontosabb, dominánsabb alapjellemzők tekintetében. És ugyebár nem ilyenre gondolok, hogy a fiúk mind hülyék, vagy mind focit néznek és koszos a cipőjük...

Hanem pl azt hogy a természet hogy programozza a hímet és a nőstény. Miért alakulnak ki elsődleges és másodlagos nemi jellegek és különféle ösztönök, késztetések a nemeknél. A természetnek a létfenntartáson túl (ugyebár hogy együnk igyunk, s ne haljunk meg) az ezután következő célja, hogy ne haljunk ki. A létfenntartás után máris jön a fajfenntartás ösztöne, s ez azonnal dolgozni kezd, ahogy serdülni kezd valaki (tehát van akinél már 12-13 éves korban), az adott faj mindenáron való fennmaradása, a szaporodás, mindent ez alá rendel. A természetes szabályzó és ösztönző mechanizmusoknak - van aki úgy fogalmaz "az önző génnek" - semmiféle morális, etikai szempontot nem kell figyelembe vennie, mivel nem is tud olyat, egyszerűen csak a cél az, amire fókuszál. Jelen esetben a fajfenntartás a fő cél, s a gondolkodó embernél is így fejlődött ki a nemi ösztönrendszer, hogy minél hatékonyabb legyen a fajfenntartás. Ezért van az hogy minden fiú "csak azt akarja" és minden lány meg érzelmeket akar ragaszkodni, már idejekorán valamiféle családi jellegű atmoszférára törekszik. A fiúk meg azt nem bírják - még ha nem is mondják ki - hogy "rajtuk lóg", ragaszkodik és érzelmeskedik a legtöbb lány. Holott sem a fiúk nem tehetnek arról hogy szexelni akarnak, amint csak a fütyijük működni kezd, és a lányok sem arról, hogy ők meg sokkal inkább az érzelmi, társ jellegű kötődéseket keresik, s míg nincs meg egy szexuális rutinjuk, addig inkább kerülik ezt. Ösztönszerű késztetések ezek, melyeket minél fiatalabb - de már nemileg érett - valaki, annál kevésbé képes kontrollálni, uralni.

Tehát a hibás legfeljebb a természet, ha már muszáj hibást keresni, de persze valójában az sem hibás, hiszen végzi a dolgát. Egyszerűen nincs hibás. Ez egy ilyen szükséges emberi alapjellemző.

A te esetedben ha mindenáron hibást keresel legfeljebb a szüleid hibáztathatod, hogy nem magyarázták el ezeket neked. Direkt nem írom hogy felvilágosítás, mert az is csak egy csökevényes közhely. Azt gondolja és hangoztatja sok álszent, prűd ember, hogy a felvilágosítás annyi, hogy elmondja a mechanikáját, fiziológiáját a dolognak pironkodva a gyerekének, aztán le van tudva.. Holott a pszichés, mentális rész az igazán bonyolult. Hogy bedugja, kihúzza, gyerek lesz, vagy ha ráhúzza akkor meg nem lesz. Ez kb 10%-a a képletnek...

Úgykb 14 és 25 között, a fiúk nagyrésze igen "csak azt akarja", ezt el kell viselni. Van egy kevés kivétel, akik tényleg már korán a lelki társat is keresi, de nagyon ritka, bár látszólag kb 50-50% az arány, de el kell keserítselek, a hősszerelmesek 50%-ából, kb 40 hazudik..! Mondja, amit hallani akar a csaj, csakhogy minél előbb végre dughasson... Tetszik, nem tetszik ilyen az élet. A pasikat hidd el, legalább annyira zavarja, hogy egy csaj lelkizik, csimpaszkodik és nem leginkább szexelni akar...

A párkapcsolat, pláne minél fiatalabb korban abszolút szexualitáson kell alapuljon, ha nincs meg ez a vonzalom akkor valami probléma van. A legkorábbi időszakban is a párválasztásnál fontos szempont kell legyen a nemi vonzalom, a szexuális izgalom. Ha ez nincs meg, akkor vagy kényszerkapcsolat, szóval jobb híján van párom, de igazából nem kívánom (ez nagyon nagyon gáz, jobb inkább egyedül lenni, amíg nem találom meg a megfelelőt) vagy pedig valamilyen deffektus van (betegség, torzulás)... ha egy lány, miután már menstruálni kezdett, nem érez szexuális vonzalmat egyetlen egy fiú iránt sem soha, ott baj van, szakemberhez kell fordulni.

Következésképp egy egészséges tinédzsernél, ha egészséges kapcsolat van (tehát meg van legalábbis a szimpátia és a testi vonzódás is), NEM JELENTHET PROBLÉMÁT, traumát a szüzesség elvesztése!!!! Sőt! Az egészséges az, hogy ha alig várja már és csak azért nem bújik vele ágyba pár nap után, mert mégiscsak jókislánynak akar mutatkozni. (mellesleg a fiatal fiúk kb 90%-ának ez nem imponál, még ha szintén képmutató mód úgy is tesz mintha...)

Aki fél év után kényszerből adja magát oda, független attól hogy szűz vagy sem, ott van valami nagy probléma. Jobb esetben csak az, hogy egyszerűen torz a kapcsolat, mivel nincs testi, s talán lelki valós vonzalom sem, csak annyi hogy legyen valaki, hogy ne legyek egyedül. (tehát egy nagy hazugság!) Vagy rosszabb esetben, ha a kapcsolat egészséges (tehát az említett kétféle vonzódás megvan), akkor szervi és vagy pszichés zavar van. Ez nem elmebajt jelent, hanem lehet csak valamilyen kisebb (vagy nagyobb, lényeg hogy mindenképp megszüntetendő) deffektus, blokk, gátlás, zavar...

Ez utóbbi eset persze nem mindig (sőt ritkán) megoldható egy-két beszélgetéssel, vagy néhány tablettával. Nagy valószínűséggel szakember kell és hosszabb kezelés, hogy feloldódjon a pszichés zavar, görcs stb

A fontos az őszinteség. Ha elkezd zavarni egy kapcsolatban az ember párjának teljesen normális és érthető igénye, ill hogy annak egyre gyakrabban ad hangot, akkor azonnal meg kell keresni a hibát a saját készülékünkben...

Ez a srác szinte biztos, hogy azért lépett le, mert nem elég hogy fél évet várt, arra ami azonnal kellett volna neki - megismétlem teljesen jogosan és érthetően, mert az ösztönei késztetik erre erősen és erről nem tehet (!) - ráadásul még nyilván nem is volt az élmény túl kellemes, mivel görcsös voltál és csak kényszerből adtad oda magad, ráadásul ugyebár emellé rutintalan is...

Úgy volt vele, hogy köszöni, de ebből többet már tényleg nem kér. Ez nem bunkóság, hanem egy természetes és érthető reakció. Mit nyüglődjön tovább, ha valami ennyire nehézkesen megy? Van sok egyéb lehetőség, nem fogja a fiatalságát elpazarolni arra, hogy az élet egyik legkellemesebb dolga, szenvedéssé van transzformálva...

A tanulság: kényszerből soha ne szexeljünk, pláne ne akkor ha szűzek vagyunk. Továbbá 16 év felett, ha valaki fél évet vár ott nagyon nagy baj van. Kivéve ha valaki számára a szex nem örömszerzés, kellemes időtöltés, hanem kizárólag gyermeknemzésre való. (pl vallásos, erősen konzervatív emberek) Ott viszont ezt deklarálni kell a párkapcsolatban jó előre, ŐSZINTÉN megbeszélni. Tehát a másik nagy tanulság: a teljes őszinteség elengedhetetlen, ha nem akarunk lépten-nyomon ilyen problémákba, kudarcokba ütközni...