Huszonéves szüzek! Ti mért vagytok még szüzek?

A pénz nem számít, a pénztelenség annál inkább. Normális kapcsolatban nem kell, hogy a pasinak saját lakása meg BMW-je legyen, de legalább minimális egzisztenciája legyen akkor. Különben hosszútávon felőrli még a legjobb kapcsolatot is a pénztelenség.

10 évnél is hosszabb házasságokat láttam széthullani a pénzTELENSÉG miatt.

És még annyit elfelejtettem, hogy régen az emberek azért éltek boldogan szegénységben, mert a tanyán és még faluban is, ha valakinek van két keze meg két lába, akkor képes életben maradni. A városi lakosság ilyen szempontból kiszolgáltatott helyzetben van. Ha valaki rosszul választ szakmát, vagy csak nem úgy alakul az élete és nincs, akire számítson, mert a szülei vagy már nem élnek, vagy ők is éppen túlélnek, akkor mit csináljon? 70-80 nettóból tartson fenn egy albérletet és még egyen is mellé? Vagy gázos lakásban rakjon tüzet a szoba közepén, hogy melegedjen télen? Ültessen haszonnövényeket valamelyik közeli utcasarkon? Mivel spóroljon? Nem tud hol spórolni.

Ha ma Magyarországon erre valakinek nincs gondja, akkor az én szememben az már egy ALAP életszínvonal és nem beszélhetünk pénztelenségről.

Én több okból is szűz vagyok:

- kockaság

- nemi téren más vagyok, de nem homokos. Több köze volna a többszerelműséghez.

- Alapjáraton nem tetszem a lányoknak. Vagy csak "nincs bennem az a varázslatos bűvös izé" amit ők az igazinak tartanak bennem.

- Más a hitem a szerelem terén.

- Tudom, mondtátok hogy ne mondjak ilyet, de lúzer vagyok.

- És volt nő aki rondának is nevezett. Egy másik meg nem tom de gúnyosan szólt hozzám.

Viszont nekem ez a szüzesség szó szerint fáj, ha nagyon megkívánok egy nőt, az gyakran jár azzal hogy a golyóimtól az agyamig enyhén fáj.

Kissé visszahúzódó, magamnak való vagyok inkább, de ismerkedtem már, és ahogy láttam annyira nagy gond nem volt a beszélgetés stb, csak a legelsőnél. Ott izgultam nagyon, a többinél már könnyebb volt.

Még nem éreztem vagy láttam, hogy egy lány bármi jelet is küldött volna, hogy tetszem neki. Én meg úgymond egymagamban is elvagyok még, bár érzem azért belülről, hogy kell(ene) egy lány. Aztán így nem is nagyon kezdeményeztem.

Azért, mert igazából eléggé visszahúzódó voltam, nem kezdeményezett felém senki (aki egy ember igen, ő nem tetszett, és első kapcsolatnak túlságosan nyomult, nem éreztem jól magam vele, mert élőben akkor találkoztunk először, előtte csak képen láttam), aki pedig nekem tetszett, nem kellettem neki.

Amúgy szerintem a szüzesség annak is feltétele, hogy az illetőnek volt-e kapcsolata. Én személy szerint csak szerelemből tudnék lefeküdni valakivel, értsd elveszteni a szüzességem. Tehát nem úgy akarom, hogy jön egy jól kinéző srác, aztán hopp, lefekszem vele.

Témához kapcsolódva: észrevettétek, hogy kezd visszajönni nem csak ruhaviseletben, hanem viselkedésben is a 80-as évek? Ugyanis akkor már 16-18 évesen egy lánynak már volt egy gyereke. Anyu 20 évesen 'idősnek' számított hozzá, emlékszem, mondta is, hogy megkérdezték fiatal 16 év körüli lányok: ez neked hanyadik?

19/L (csak azért mertem kifejteni a véleményem/tapasztalatom, mert lassan a 2. X-be lépek)

Miért van az hogy a "számítógép mögött" nagyon sok értékes emberke bújik meg akik egyedül vannak, de az életben meg csak a nagy magabiztos bunkókat látom mindenhol?Nekem úgy tűnik hogy a környezetemben csak én vagyok ilyen szerencsétlen aki egyedül van...De ezek szerint mégsem.

L/26