Hogyan győzhetném le a félelmem, hiszen szeretem és bízom benne?

Szóval. Már 11 hónapja együtt vagyok a barátommal.Mind a ketten 16 évesek vagyunk és szüzek. Már nagyon kívántam őt és, hogy az övé lehessek, kiteljesedhessen szex terén is a szerelmünk. Ezt többször tudtára is adtam elhintett megjegyzések, simogatások, csókok és stb. formájában. Aztán 2 hónap után miután már pettingeltünk, eljött a várva várt nap. A szülei elmentek otthonról és én átmentem hozzájuk. A legszebb fehérneműm vettem fel, kicsinosítottam magam. Kívántam is a dolgot. Minden rendben is volt, nagyon jól éreztem magam, de akkor mikor már csak egy bugyi volt rajtam, rajta pedig boxer, kitette az asztalra az óvszert(legalábbis hangra és méretre pont megfelelt egy óvszeres zacskónak,látni nem láttam) és elkezdte rólam lassan lehúzni a csipkebugyit is, egyszer csak megállt bennem az ütő és hirtelen azt mondtam, hogy: -Ne, kérlek még ne.- és mindezt olyan lassan, és nyugodtan mint még soha semmit. Ő persze rögtön abbahagyott mindent és visszahúzta rám a bugyit. Több tíz percig feküdtünk utána egymás mellett az ágyban. Azt mondta ha nem érzem magam késznek, akkor várjunk még. Ettől ő ugyan úgy szeret. Én viszont teljesen magamba roskadtam. Ez neki is feltűnt és megkérdezte miért. Próbáltam elmondani mit is érzek de csak annyit sikerült a nagy kavalkádból, hogy azért vagyok letörve, mert nem értem magam, hiszen kívántam őt és erre a pillanatra vártam már mióta és akkor ott valamiért mégis ösztönből nemet mondtam és teljesen összezavarodtam, vívódik bennem a lány és a nő. És annak ellenére mondtam nemet, hogy mindennél jobban szeretem és teljes mértékig megbízom benne, ez pedig még rosszabbá teszi a történteket. Ez volt 4 hónapja. Az óta nem volt több ilyen alkalom. Nem adatott lehetőség. Illetve de, 2 hete ismét náluk voltam, mikor már megint ez az izzasztó hőség volt. Viszont nem úgy készültem, hogy az ágyában kötünk ki, hanem hogy a házuk közelébe, sem megyünk, úgyhogy nem "igazítottam meg" magam odalenn,és még le is izzadtam a melegben, így kénytelen voltam azt füllenteni, hogy piros betűs napjaim vannak:/ Nem tudom, hogy most ha ez a szempont is meglett volna akkor folytattuk-e volna tovább és végre egymáséi lettünk-e volna. De attól tartok, hogy nem, mert kívánom, de a félelem az ismeretlentől valahogy erősebb... Hogyan tudnám legyőzni ezt a félelmet, mert nem akarom sem őt sem magamat a végtelenségig váratni?