Hogy érzitek, a szüzességetek elvesztése korai volt, késői, vagy épp a megfelelő időben történt?

teljesen egyetértek az előző hozzászólóval. részben, mert úgy érzem magam előtt is védelmet kapok, másrészt azért is, mert közel azonosak a nézeteim.

én 15 voltam, a srác 20, 2,5 hónap után, első kapcsolatomban. és még mai is tart a szerelem. viszont visszagondolva húzhattam volna még egy kicsit (bár tulajdonképpen minden gyorsan történt: találkoztunk, fél napra rá összejöttünk a "vagy bejön vagy nem" alapon...), kötve hiszem, hogy teljesen megértem volna rá, egyszerűen csak én is élveztem az olyat, mint petting. és hagytam, hadd vezessen. néha-néha belassítottunk, mert szóvá tettem, hogy nekem gyors a tempó, mégse késlekedett nagyon a dolog. mindazonáltal nem bánom. két okból kifolyólag: nem tartom olyan nagy dolognak a szüzességet; és amúgyis mindig drámai életet akartam, mintha egy film lenne. nos, ez is drámai volt, ahogyan haladtunk. tulajdonképpen elég sok dolog volt olyan, mint egy romantikus filmben: az első találkozástól az ismerkedésen át a kérdésre vonatkozó pontig. a többi az én dolgom ;)

22 éves koromban veszítettem. jelenleg pedig 22 éves vagyok. vagyis ezen a nyáron.

52/58: nem normális huszonévesen szűznek lenni? NEM NORMÁLIS? nagyon szépen kérlek magyarázd el, hogy mit értesz pontosan nem normális alatt! talán káros az egészségre? káros a személyiségre? káros a társas kapcsolatokra? káros a környezetre? fertőző?

melyik ezek közül? vagy inkább mind?

én úgy gondolom minden ember más és ebből eredendően mindenki más korban érik meg a dologra. valaki 14 évesen, valaki pedig 22 évesen, valaki 27 évesen... és akkor mi a lószar van? én 22 évesen veszítettem el, és úgy érzem egy perccel sem maradtam le semmiről, nem érzem későnek, nem érzem cikinek és nem érzem nemnormálisnak. most jött el az életembe a megfelelő pillanat és a megfelelő személy. ilyen egyszerű.

minek veszítettem volna el 17 évesen vagy 19 évesen ha nem éreztem a személyt eléggé hozzám valónak? ha nem bíztam benne, miért feküdtem volna le vele? csak azért, hogy elmondhassam hogy "nagylány" lettem? mégis ki előtt? mert ki tud róla egyébként? én, a 2-3 legjobb barátnőm és a nőgyógyászom. egyébként pedig nem tetováltattam a homlokomra, hogy "húszéves szűz lány vagyok". vagy te úgy gondolod, hogy a szüzeknek ott virít a homlokukon?

és képzeld, tinikoromban én is éltem, buliztam, kirándultam, utaztam. nem csak ettem-aludtam-tanultam, ahogyan írtad. gyakorlatilag ezzel azt fejezted ki, hogy ez a két véglet van. hogy aki tinikorában nem veszíti el, az csak antiszociális emberkerülő lehet. semmi más. biztosan ez az oka és így van. idióta egy nézet. de egészségedre...