Megbántátok amit tettetek?

Kicsit ellentmondásos vagy :)

Ha azóta is együtt vagytok, szeretitek egymást és minden rendben, akkor kit érdekel, hogy az első nem volt az a könyvekben leírt ,,nagy pillanat" :D Senkinek se az, az elsőben mindig van egy kis csetlés botlás. Ha utána szakítottatok volna és összejöttél volna valaki mással akkor megértem, hogy esetleg megbántad az elsőt.

Együtt vagy ugyanezzel a férfival, akinek odaadtad és szereted. Ez az ami jelent valamit nem az h az első vele milyen volt :)

Én nem bántam meg az első alkalmat. Előtte már megismertük egymás testét, reakcióit, így az első együttlét is fesztelen, bénázástól és agyalástól mentes volt. Teljesen el tudtam magam engedni és élveztem a dolgot, képes voltam adni is és nem csak kapni (vagy várni az "áldást").

Azóta már más barátom van (akit szeretek), de soha nem gondoltam arra: milyen kár, hogy nem neki tartogattam magam.

Talán az is benne van a dologban, hogy nem a "falka szellem" vezetett, hogy már egy szűz ismerősöm sem volt. Ez sosem érdekelt. Megvártam azt az embert és azt a pillanatot, amikor már nem csak testileg, de lelkileg és szellemileg is elég érett voltam a szexhez.